„A kémia szükséges készség a hallgatóinknál, de talán pontosabb megfogalmazás, hogy nálunk a biológia-kémia határterületei fontosabbak, a klasszikus ipari kémia iránt érdeklődő diákok vélhetően inkább a vegyész képzést választják” – fogalmaz kérdésünkre Rozmer Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Intézetének egyetemi docense.

Korábban is írtunk már a határterületek szerepéről: bár az orvosi szakokat jellemzően biológiás fókuszúként ismerjük, például a molekuláris sejtbiológiához is kell kémiatudás. „A gyógyszerészképzés során egymásra épülő modulokon keresztül sajátítják el diákjaink a tudást, ezek párhuzamos és egymásra épülő hálót alkotnak a képzés során” – magyarázza.

Kérdésünkre azt is közölte: az utóbbi évek alaptanterv-változtatásai a gyógyszerészképzést és minden más egészségügyi és természettudományos képzést is kihívások elé állítanak.

Diákjaink az elmúlt évtizedben csökkenő természettudományos alaptudással érkeznek, ami azt is jelenti, hogy a képzések színvonalának fenntartása érdekében egyre több feladat hárul az egyetemi képzésekre

– fogalmaz Rozmer. Pedig szerinte a jó középiskolai tudás annyira fontos, hogy vitathatatlan: a természettudományos képzésből többet adó iskolákból érkező hallgatóik előnyben vannak a többiekhez képest az első években. Mint ismert, az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) felmenő rendszerben lecsökkentette a természettudományos tárgyak alapóraszámát. Biológiát például korábban 10-12.-ig kellett tanulni, az új NAT óta már csak 9-10.-ben.

A koronavírus nem önmagában téma

„Mint minden képzés során, el kell különíteni alapozó és speciálisan az adott tudományágra jellemző részeket. Minden terület folyamatos fejlődésben van, de az alapozó részben a tudomány mára klasszikusnak tekinthető alapjait szükséges átadni, itt kisebb mozgástér van. A speciális részben van lehetőség az aktuális eredményeket beemelni” – válaszolta az egyetemi docens arra a kérdésünkre, hogy mennyit változik a gyógyszerészképzés.

Több egyéb mellett a Covid-19 kiemelt téma lett ez elmúlt években, de nem önmagában, hanem a már korábban elindult, de egyre nagyobb jelentőségű biológia gyógyszerelés részeként

– fogalmaz a betegek személyre szabott gyógyítási módjaira utalva. Hozzátéve: „Minden esetben fontos mérlegelni és mértékletességet tartani, hiszen hiába történnek érdekfeszítő újítások, de nem lehet korlátlanul növelni a tananyagot az újdonságokkal, sem a korábbiakat gondolkodás nélkül kihagyni belőle”.

Stagnáló népszerűség

A gyógyszerészképzés népszerűsége az elmúlt években az egészségtudományi képzéseken belül stagnál, válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

Pedig hangsúlyozza, a végzés után számos területen el lehet vele helyezkedni és az erre a szakra jelentkezők többsége a tapasztalataik alapján célzottan az egészségtudományi vonalon is kíván elhelyezkedni. „A gyógyszerészek elhelyezkedési lehetőségei nagyon jónak mondhatók, hagyományosan a három gyógyszerész szakirány által lefedett területen, melyek a közforgalmú – azaz a gyógyszertárak – a klinikai, és az ipari gyógyszerészet. Mindegyik területen keresik a munkáltatók a frissen végzett gyógyszerészeinket” – összegez Rozmer Zsuzsanna.

Ezeken kívül a gyógyszerészek több más egészségmegőrzéssel foglalkozó területen is sikeresen elhelyezkedhetnek, például a kozmetikai iparban, a biotechnológia vagy akár a táplálékkiegészítők területén – teszi hozzá. Továbbképzések után pedig számos további terület is elérhetővé válik számukra, így a gyógyszerész diploma nagyon jó alap lehet akkor is, ha valaki nem a hagyományos gyógyszerész vonalat kívánja követni – summázza.