A középszintű töriérettségi második felében két rövid és két hosszú esszé közül kell egyet egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Most a második választható hosszú esszé megoldásait hoztuk el nektek. Nagyon fontos, hogy ez nem a hivatalos javítókulcs, azt holnap teszi közzé az Oktatási Hivatal.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat innen követhetitek. Az első infókat a töriérettségiről itt találjátok, a szaktanári véleményt pedig innen érhetitek el.

Az érettségi 12 feladatból álló első felének javítókulcsát itt találjátok. Ha az első rövid esszét választottátok, akkor itt nézhetitek meg szaktanárunk által kidolgozott megoldását. A második rövid esszét így kellett megoldani. Mutatjuk szaktanárunk javaslatát az első hosszú esszéhez.

És akkor következzen a második hosszú esszé, vagyis a 16-os feladat is:

A rendszerváltozás Magyarországon

A Szovjetunió felügyelete (T) alatt működő, szocialista berendezkedésű magyar állam az 1980-as években (T) egyre komolyabb gazdasági, társadalmi, kulturális és identitási válságba került és 1989-ben szakítva az egypártrendszerrel (K) demokratikus (K) állammá vált.

Az átalakulás egyik első lépése 1989 januárjában történt amikor Pozsgay Imre államminiszter népfelkelésnek (F1) nevezte az 1956-os forradalmat, szembefordulva ezzel a hivatalos ellenforradalmi elnevezéssel (F1). A forradalom népfelkeléssé nyilvánítása erkölcsi kiállás volt a forradalmárok mellett és új megvilágításba helyezte az eseményeket,(F1) így Kádár János szerepét is. Ekkor Németh Miklós Magyarország miniszterelnöke, aki kormányzása során kevésbé összpontosít az ideológiai célokra és tevékenysége révén folyamatosan válik a szocialista berendezkedésű ország pluralista (K) állammá. Már 1987-1988-ban új pártok (K) alakultak (MDF, FIDESZ, SZDSZ) (E), amelyek 1956-ot forradalomnak, illetve a szocialista rendszer ellenes hazafias felkelésnek tartották. Gyakorlatilag ezt a megközelítést vette át Pozsgay a hatalom oldaláról. (F1)

1989. március 15-én Kádár Jánost leváltották a párttitkári tisztségből, helyére Grósz Károly lépett. Ezen a napon óriási méretű tüntetésre és megemlékezésre került sor Budapesten. Az ellenzéki pártok által szervezett tüntetésen az 56-os jelszavak aktualizálásra kerültek F2), és a tüntetők követelései a demokratikus államberendezkedést célozták meg (F2): szabad választásokat, az egyéni és kollektív szabadságjogok érvényesülését és független, semleges Magyarországot megteremtését szerették volna elérni.( F2)

1989 június 16-án a Hősök terén lezajlott Nagy Imre és társainak újratemetése, megvalósítva ezzel 1956 hőseinek rehabilitációját. (E) Itt több beszéd elhangzott, a szovjet csapatok kivonása is a követelések közé került. 1989-ben a Szovjetunió elkezdte csökkenteni a Magyarországon állomásoztatott katonái létszámát. (E) Gorbacsov belátta, hogy a közép-európai országok a demokratikus útra lépnek, így nem látta szükségét a szovjet katonák magyarországi állomásoztatásának (E).

1989 tavaszán ellenzéki szervezetek és pártok tömörültek az EKA-ba (Ellenzéki Kerekasztal), hogy közösen képviseljék az álláspontjukat a hatalommal szemben (F3). Az EKA tárgyalásokat folytatott az MSZMP-vel (F3). A tárgyalások eredménye az lett, hogy létrejött a Nemzeti Kerekasztal, ami rögzítette a megállapodást az új államberendezkedés legfontosabb elemeiről. Az alkotmányt az országgyűlés fogadta el, de a tényleges döntés a Nemzeti Kerekasztal (K) keretein belül zajlott. 1989.szeptemberére az MSZMP-ből kivált az MSZP.

A Nemzeti Kerekasztalon születet megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990 januárban megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt az MSZMP és az MDF elfogadta, az SZDSZ és a Fidesz nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna. Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás (E) ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze. A „négyigenes” népszavazás (K) eredménye a munkahelyek pártpolitikától való mentesítéséről, a munkásőrség feloszlatásáról a pártvagyonnnal történő elszámolásról egyértelmű volt, végül csekély többséggel a köztársasági elnök közvetett megválasztása mellett döntött (E). 

1989. október 23-án kikiáltották az új köztársaságot. Az ideiglenes Köztársasági elnök Szűrös Mátyás lett (reformszocialista, az Országgyűlés elnöke) (E)
1990 tavaszán tartották meg az első szabad választásokat, melyet az MDF nyert meg. Antall József vezetésével egy jobbközép koalíciós kormány alakult mely az MDF, FKGP (Független Kisgazda Párt), és a KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt) koalíciójával alakult meg.

A legfrissebb infókról a folyamatosan frissülő érettségi tudósításunkból olvashattok:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.