Egy ponthatár a felvételiben, amit már most tudunk - van szak, ahol idén is húztak minimumpontot Érettségi-felvételi
Eduline

Egy ponthatár a felvételiben, amit már most tudunk - van szak, ahol idén is húztak minimumpontot

Bár idén központilag megszűnt a minimumponthatár és a legnépszerűbb szakok esetében sem húztak minden egyetemen előzetes ponthatárokat, néhány képzés esetében már most vannak olyan pontszámok, amiket tudunk.

Ahogy már sokszor megírtuk, idén megszűnt a jogszabályi minimumponthatár - eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt az a limit, ami alatt senki nem kerülhetett be egyetemre.

Az is kiderült, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés.

Idén viszont már nem lesz "központi, előzetes" ponthatár sem, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, előzetesen meghatároznak-e bármilyen pontszámlimitet. Tehát központi szabályként, a legtöbb esetben nincsenek előzetes ponthatárok, de vannak olyan képzések (főleg a legnépszerűbb egyetemeken), ahol ezt már most megnézhetitek, ha a pontszámaitokkal terveztek.

Hol találjátok a "minimumpontszámot"?

Az idei listát a meghirdetett képzések fül alatt, a Felvin nézhetitek meg. Ki kell választanotok a megjelölt egyetemeket és azon belül a választott szakot, a képzési idő és az érettségi követelmények között pedig van egy oszlop a minimumszámoknak. Például a Corvinuson:

 

 

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.