Átalakul a felvételi, jön az újabb nyelvvizsga-amnesztia, szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemekről és főiskolákról - bőven lesz változás a felsőoktatásban 2023-ban.

Jön az újabb nyelvvizsga-amnesztia

Sokszor írtunk már arról, hogy módosították a felsőoktatási törvényt – többek között törölték a diplomák kiadásának egyik jogszabályi feltételét, a nyelvvizsgát. Eddig ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.

A jövőben a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A döntés ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy a már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is – sőt több egyetem már most arról tájékoztatta hallgatóit, hogy azok is „felmentést” kapnak, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak.

Szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemekről

A felsőoktatási törvényt egy másik ponton is módosították: eddig azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát egyoldalúan megszüntethették az egyetemek és főiskolák, akik hatszor megbuktak ugyanabból a tantárgyból. Ezt a passzust most törölték a jogszabályból - persze a hallgatói jogviszonyt más okok miatt továbbra is el lehet majd veszíteni.

Az átsorolás szabályai is változtak, nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas helyet, mint eddig, a felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, pontosan milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. Az egyetemek többsége már tavaly ősszel nyilvánosságra hozta az új szabályzatot: a legtöbb helyen a korábbinál alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az állami ösztöndíjas helyet.

Átalakul a felvételi

Mármint az egyetemi-főiskolai. Csák János kulturális és innovációs miniszter júliusban jelentette be, hogy 2023-tól nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. Ősszel az egyetemek és főiskolák nyilvánosságra is hozták új felvételi szabályzatukat, amelyből gyorsan kiderült: a legtöbb szakhoz 2023-tól nem kell majd emelt érettségi, beérik a középszintű vizsgával is.

2023-ban már központi minimumponthatár sem lesz – eddig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig 50 pontot kellett gyűjteniük. Aki ennél kevesebbet szerzett, sem fizetős, sem állami ösztöndíjas képzésre nem juthatott be. A végleges ponthatárok persze a legtöbb szakon ennél jóval magasabbak voltak.

Diákhitel: kamatstop és plusz kedvezmény

December elején jelentették be, hogy a kamatstopot 2023. január 1-jétől a szabad felhasználású diákhitelre is kiterjesztik. A diákhitel 1 korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ez júliustól 4,99 százalékra emelkedett. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint 2023-ban a kamatot több mint 10 százalékra kellene emelni, de a kamatstop miatt marad a 4,99 százalék. A döntés a diákhitel 2-t nem érinti, ez a típusú hallgatói kölcsön ugyanis eddig is kamatmentes volt. Ez egyébként is kötött felhasználású hitel, csak tandíjra lehet fordítani, a Diákhitel Központ egyenesen a felsőoktatási intézményeknek utalja.

Szintén újdonság, hogy azok a 30 alatti nők, akiknek a felsőoktatási tanulmányai idején vagy azok sikeres befejezését követő két éven belül gyermekük születik (vagy gyermeket fogadnak örökbe), a diákhitel-tartozásuk száz százalékának megfelelő összegű, vissza nem térítendő támogatást kapnak.

Mennyivel emelkedik a tanárok fizetése?

És végül egy fontos téma a közoktatásból. A 2022-es év egyik központi kérdése volt ez – nemcsak azért, mert a pedagógusok bére tényleg siralmas, bőven elmarad nemcsak a diplomások átlagbérétől, hanem más európai országok pedagógusainak fizetésétől. Az elszálló energiaárak és az infláció valóban halaszthatatlanná tette a jelentősebb béremelést, amelyet a kormány azonban az EU-s források megérkezéséhez kötött. Így aztán – ellentétben a szakszervezetek követeléseivel – 2023-ban is csak az ágazati szakmai pótlék mértéke emelkedik a közoktatásban: az alapbérüknek eddig 20 százalékét kapták meg pótlékként a pedagógusok, ezentúl 32 százalékát fogják.

A pályakezdők emellett számíthatnak még némi pluszpénzre – egész egyszerűen azért, mert az alapbérük nem éri el a 2023-as garantált bérminimumot, így azt ki kell egészíteni. A szakképzésben oktatók fizetése 15 százalékkal fog emelkedni 2023-ban – de két lépcsőben. Januártól 10 százalékos béremelés lesz, majd májustól (visszamenőleg) további 5 százalékkal lesz magasabb a fizetésük összege.