Pár hét, és indul a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi szezon. A pontszámítási szabályok nagy része maradt, de fontos változás, hogy már nem minden szakon kérnek emelt szintű érettségit a jelentkezőktől. Összefoglaltuk a legfontosabb infókat.
Duplázás? Marad!
Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők 2023-ban is kétféleképpen kalkulálhatnak a pontjaikkal. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy kettővel megszorozzák az érettségi pontokat – mindkét esetben az így kapott pontszámhoz kell hozzáadni a pluszpontokat. Ez azt jelenti, hogy a duplázás lehetősége továbbra is meglesz, ráadásul a rendszer automatikusan azt „választja”, amelyik a felvételizőnek előnyösebb.
TANULMÁNYI PONTSZÁM: maximum 200 pont
A középiskolai év végi jegyek és az érettségi átlageredménye alapján maximum 200 pontot szerezhettek a 2023-as felvételin.
Középiskolai eredmények: maximum 100 pont
Vegyétek elő a középiskolai bizonyítványotokat. Öt tantárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, valamint egy (legalább két évig tanult) vagy két (legalább egy évig) tanult természettudományos tárgy – eredményeit kell kikeresnetek. Egyszerűen adjátok össze az utolsó két (tanult) év végi osztályzatokat, majd ezt szorozzátok meg kettővel, így maximum 100 pontot kaphattok.
Fontos: olyan idegen nyelvet kell választani, amelyet legalább két évig tanultatok, de akár a nemzetiségi nyelvből és irodalomból kapott jegyet is figyelembe lehet venni, ha volt ilyen tantárgyatok. Magyarból a nyelvtan és az irodalom osztályzatainak számtani átlagát kell figyelembe venni kerekítés nélkül.
Természettudományos tárgynak számít a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk), a természetismeret, a komplex természettudomány, a környezetismeret, az integrált természettudomány és a természettudomány tantárgy.
Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont
Ezután az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül kell megnézni a négy kötelező és az egy szabadon választott érettségi százalékos eredményét, amelyet egész számra kell kerekíteni. Így maximum 100 pontot kaphattok.
Adjátok össze a középiskolai jegyek alapján járó maximum 100 pontot az érettségi átlageredménye alapján kapott legfeljebb 100 ponttal, így megkapjátok a maximum 200 tanulmányi pontot.
ÉRETTSÉGI PONTSZÁM: maximum 200 pont
Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott szakon milyen érettségit kérnek a jelentkezőktől – annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményét kell összeadnotok, amely az adott szakon kötelező vagy választható.
Ha a kiválasztott képzésen például magyarból és történelemből számolnak érettségi pontszámot. Ha magyarból 74 százalékos az eredményetek, történelemből pedig 84, akkor az érettségi pontszámotok 158.
Ha az adott szakon több olyan érettségi tárgyat is felsorolnak, amelyből van eredményetek, számoljatok a két legjobban sikerült vizsgával.
Hogyan deríthetitek ki, hogy kell-e emelt szintű érettségi? |
Ahogy arról már többször írtunk az elmúlt hetekben, az egyetemek és főiskolák 2023-tól maguk dönthetnek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, illetve meghatároznak-e valamilyen minimumponthatárt. Ezek a szabályok intézményenként és szakonként különbözőek lehetnek – vagyis előfordulhat, hogy az egyik egyetemen kötelező az emelt szintű érettségi, ha például gazdálkodási és menedzsment alapszakra jelentkeztek, egy másik egyetemen viszont ugyanezen a szakon törölték ezt a feltételt. A felvi.hu-n közzé is tettek olyan dokumentumot, amelyben azok a szakok szerepelnek (intézményekhez kötve), amelyekhez 2023-ban már nem kell emelt szintű érettségi – ezt itt nézhetitek meg. |
Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésen
Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, az összpontszámotokat háromféleképpen számolhatjátok ki. Vagy a tanulmányi pontokat (középiskolai érdemjegyek + az érettségi átlageredménye) duplázzátok, vagy az érettségi pontokat duplázzátok, vagy összeadjátok a kettőt. Mindhárom esetben az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a pluszpontokat.
Speciális szabályok
Ha 2005 előtt, még a kétszintű rendszer bevezetése előtt érettségiztetek, az akkori jegyeket átszámíthatjátok százalékra. Az ötös érettségi 100 százalékosnak, a négyes 79 százalékosnak, a hármas 59, a kettes pedig 39 százalékosnak számít, ezekkel az értékekkel számolhattok.
A diplomások és a felsőoktatási szakképzést végzettek
Azok, akiknek már van diplomájuk vagy felsőoktatási szakképzést végeztek, akár az oklevelük minősítése alapján is kérhetik a pontszámítást – erre maximum 400 pontot kaphatnak, ehhez kell a különböző pluszpontokat hozzáadni.
Középfokú szakképzettséggel rendelkezők pontszámítása
Azokra is speciális szabályok vonatkoznak, akiknek középfokú szakképzettségük van. Háromféleképpen kalkulálhatnak a pontjaikkal: összeadhatják a tanulmányi és az érettségi pontokatmegduplázhatják az érettségi pontokatvagy kizárólag a szakmai vizsgájuk eredménye alapján kérik a pontszámítást. Bármelyiket is választják, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadniuk a pluszpontokat. Mind a három számítási módszerben szerepet kap a szakmai vizsga eredménye, ám más-más súllyal (egyszeres, kétszeres vagy négyszeres).
Ha egy diák a technikum és a felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai oktatásban vett részt, és legalább négyes szakmai vizsgát tett, emellett olyan szakra jelentkezik, amely egy meghatározott körbe tartozik, az a szakmai vizsgáján kapott százalékos eredmény ötszörösét kapja pontként.
TÖBBLETPONTOK (maximum 100 pont)
Emelt szintű érettségi: vizsgánkként 50 pont
2023-tól ismét „csak” többletpont jár az emelt szintű érettségikért – azaz már nem központi felvételi követelmény a magasabb szintű vizsga. Ilyen érettségiért akkor jár (vizsgánkként) 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményű, és az érettségi pontokat az emelt szintű vizsga alapján számítják. Ilyen jogcímen egyébként maximum 100 pontot kaphattok, azaz, ha három emelt szintű vizsgátok van, akkor is csak 100 pontot kaphattok. Arról, hogy egyes szakokon melyik érettségiket fogadják el a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott listában olvashattok.
Azt, hogy mely szakokon elegendő a középszintű vizsga, itt olvashattok el mindent.
Nyelvvizsga: maximum 40 pont
A középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár a felvételin. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért lehet többletpontokat kapni, ha pedig valaki ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesz, csak az utóbbiért jár pluszpont. A jelentkezők egyébként maximum 40 pluszpontot gyűjthetnek nyelvvizsgával (akkor is ennyivel kalkulálhatnak, ha több nyelvből szereztek nyelvvizsgát, így az azokért kapható pontok összege meghaladná a 40-et).
Ha valaki sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tud komplex nyelvvizsgát tenni, az írásbeli vagy a szóbeli részért is megkaphatja a 28, illetve a 40 pontot.
Sporteredmények: maximum 50 pont vagy 500 pont
Az olimpián, paralimpián, siketlimpián és a sakkolimpián induló sportolók 50 többletpontot kapnak a felvételin, a világbajnokságok, Európa-bajnokságok dobogós helyezettjei pedig 30 pontot.
A korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár, a legmagasabb szintű országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért pedig 15 többletpont. A Diákolimpia országos döntőjében szerzett dobogós hely 10 többletpontot ér.
Tanulmányi és művészeti versenyek
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) vagy az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) szerzett 1-10. helyért 100, a 11-20. helyért 50, a 21-30. helyért pedig 25 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein nagydíjasok 30, az első díjasok 20 többletponttal számolhatnak, míg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyet szerzők 30 ponttal.
A középiskolai művészeti szakképzést folytató szakgimnáziumok diákjainak szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpont jár. De fontos, hogy a felvételiben a nem egyéni versenyzőként szerzett eredményeket nem fogadják el a felvételin.
Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentett felvételizők 30 pluszpontot kapnak, ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább. A Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 20 többletpontra jogosultak. Az „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedő: az 1. helyért 100, a 2. helyért 50, a 3. helyért pedig 25 pont jár.
A Nemzetközi Biológiai Diákolimpián, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, a Nemzetközi Földrajzi Diákolimpián, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián, a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián, a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián és a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián szerzett dobogós helyért 100 pontot kapnak az egyetemre, főiskolára felvételizők. A Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjén elért 1-3. helyezésért 30 többletpont jár, ha a felvételiző a gazdasági szakra jelentkezik.
Az Országos Haditorna Versenyen dobogós helyet szerző csapat tagjai is 15 többletpontot kapnak a felvételin, de csak akkor, ha állami légiközlekedési, katonai gazdálkodási, katonai logisztika, katonai infokommunikáció vagy katonai vezetői alapképzésre jelentkeznek.
Esélyegyenlőség: maximum 40 pont
A hátrányos helyzetű felvételizők, a fogyatékossággal élő felvételizők, valamint azok, akik CSED-et, ÖD-t, GYES-t, GYED-et vagy GYET-et kapnak, fizetés nélküli szabadságon vannak és ezzel párhuzamosan jár neki a CSED, ÖD, GYES, GYED vagy GYET, illetve fizetés nélküli szabadságon vannak tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása mellett, 40 többletpontra jogosultak. A jelentkezéshez csatolandó dokumentumokra a hivatalos felvételi tájékoztató részletesen kitér.
Felsőoktatási szakképzés oklevele: 32 többletpont
A felsőoktatási szakképzést végzett felvételizők 32 többletpontot kapnak, ha a pontszámítás nem az oklevelükből történik, és azonos képzési terület szakján tanulnak tovább.
Szakképesítés: maximum 32 pont
Szintén 32 pontot ér egy szakképesítést igazoló OKJ-bizonyítvány (csak akkor, ha 54-es vagy 55-ös szakmaszámú), szakgimnáziumi képesítő bizonyítvány vagy egy középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél. Természetesen ez is - hasonlóan a felsőoktatásban szerzett oklevélhez - csak abban az esetben, ha az adott bizonyítvánnyal olyan képzésre jelentkezik a leendő egyetemista, ahol a szakmája beszámítható - erre minden tájékoztatóban aktuális listát hoz nyilvánosságra a Felvi.
Katonai szakszolgálat: akár 64 pont
Szakkiképzés nélküli legalább hat hónapos egybefüggő, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítéséért 16 többletpont, hat hónapos szolgálati idő alatt - az alapkiképzést követően - jogszabály szerinti szakkiképzéssel egybefüggően végrehajtott önkéntes katonai szolgálat teljesítéséért 32 többletpontra vagytok jogosultak. Ha ez után újra hat hónapos egybefüggő, szakkiképzéssel teljesítenek további 32 többletpontot - összesen 64 pontot - is kaphatnak.