Több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, a legtöbb egyetemen 430 feletti ponthatárt húztak Érettségi-felvételi
Eduline

Több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, a legtöbb egyetemen 430 feletti ponthatárt húztak

Az ELTE-n 475-nél, a Pázmányon 466-nál húzták meg az államilag támogatott jogászképzés ponthatárát, de a nagy vidéki tudományegyetemeken sem volt sokkal alacsonyabban a limit.

A jogászképzés a negyedik legnépszerűbb szak a magyar felsőoktatásban: idén 5078-an felvételiztek ide, majdnem négyezren ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre szeretne bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. Sokan választották a legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzését is, Pécsett, Szegeden és Debrecenben is körülbelül hatszázan próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Nem véletlen, hogy a jogászképzésen idén is előzetes ponthatárt húztak. Azt már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy aki államilag támogatott formában szeretne tanulni, annak legalább 350 pontot kell összegyűjtenie. Az előző évek ponthatárai alapján azonban várható volt, hogy a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.

Lássuk a jogászképzés 2022-es, végleges ponthatárait (nappali, állami ösztöndíjas):

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466
  • Károli Gáspár Református Egyetem: 435
  • Debreceni Egyetem: 438
  • Szegedi Tudományegyetem: 436
  • Pécsi Tudományegyetem: 427
  • Miskolci Egyetem: 396
  • Széchenyi István Egyetem: 407

Idén egyébként a jelentkezők száma visszaesett, 2021-ben ugyanis majdnem 5400-an próbáltak bekerülni jogászképzésre. Többéves rekord dőlt meg tavaly, 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.

A 2022-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban Közoktatás Gál Luca

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban

Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.