Felvételi rekordok: tavaly volt olyan szak, ahova 492 ponttal lehetett bekerülni Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Felvételi rekordok: tavaly volt olyan szak, ahova 492 ponttal lehetett bekerülni

Már biztos, mindenki nagy erőkkel készül a 2022-es ponthatárhúzásra: jöhet az utolsó számolgatás. Megnéztük, tavaly hol voltak kiemelkedően magas végleges ponthatárok, és azt is, hogyan lehet 500 pont egy szak ponthatára.

2021-ben osztatlan tanárszakon a matematika-olasztanár szak esetében 492 ponttal lehetett bekerülni az ELTE-re. Szintén magas volt a ponthatár az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén: 472 pont. Illetve az egyetemen a pszichológia szakon 449 pont, az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokon pedig 423 pont lett a végleges ponthatár.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is született magas ponthatár: a jogász alapszakhoz 463 pont kellett. A Corvinuson a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment alapszakon 24 ponttal emelkedett az ingyenes képzésre a ponthatár: most 451 ponttal lehetett bekerülni. Szintén az egyetemen nemzetközi tanulmányokon 467, illetve a nemzetközi gazdálkodás - ami csak angolul indul - 472 pont lett a végleges határ. 

Lehet 500-ból 500 pont a végleges szám?

Az algoritmus, ami a ponthatárokat számolja, a kisebb szakokon időnként irreálisan magas ponthatárt húz – évről évre előfordul, hogy valamelyik tanári képzésen 480 fölötti vagy akár 500-as ponthatárt húznak.

Nem kell megijedni, ilyenkor általában kiderül, hogy az adott szakpárra csak egy diák felvételizett és került be, így az ő pontszáma lett a ponthatár. Akkor is, ha ez az egy ember extrém magas, 480 fölötti pontszámmal indult neki a felvételinek.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.