Jár-e családi pótlék egy olyan diák után, aki idén érettségizik, ősztől pedig valószínűleg egyetemen vagy főiskolán tanul majd?

Meddig jár családi pótlék? Pontosabban: iskoláztatási támogatás? Alapesetben addig, amíg „köznevelési intézményben” tanul egy diák, de maximum annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti (ha sajátos nevelési igényű diákról van szó, akkor az életkori határ a 23. év).

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy középiskolás idén érettségizik, és vagy munkát vállalna, vagy egyetemen-főiskolán folytatja a tanulást, tovább nem kap családi pótlékot. Ha viszont az érettségi után például valamelyik technikumban vagy szakképzőben kezdtek el egy képzést, akkor továbbra is megkapjátok a támogatást.

Fontos: a családi pótlék összegének megállapításakor ugyanakkor figyelembe veszik azt a „gyereket” is, aki már befejezte a középiskolát, és egyetemen, főiskolán tanul. Vagyis ha valakinek van egy kisebb testvére, akkor utána a szülők a „kétgyermekes” családi pótlékot kapják majd.

  • Egy egygyermekes család 12 200 forint családi pótlékot kap, egy kétgyermekes azonban – gyerekenként – 13 300 forintot.

A Magyar Államkincstár tájékoztatójában kiemelik: itt is csak az első alap-, osztatlan vagy mesterszakot végző egyetemistákat, főiskolásokat veszik figyelembe. A hallgatói jogviszonyt a kérelem benyújtásakor igazolni is kell, „illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni”.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.