Több ezren érettségiznek kedd délelőtt fizikából: milyen feladatokat kapnak, hány pontot szerezhetnek? Érettségi-felvételi
Eduline

Több ezren érettségiznek kedd délelőtt fizikából: milyen feladatokat kapnak, hány pontot szerezhetnek?

Milyen lesz a keddi fizikaérettségi? Hány feladatot kell megoldaniuk a közép- és az emelt szinten vizsgázóknak? És hány pontot lehet szerezni az írásbelin?

Milyen a középszintű fizikaérettségi?

A középszintű írásbeli 120 perces, a feladatok megoldásával maximum 90 pontot gyűjthettek. A fizikaérettségin – közép- és emelt szinten is – használhattok függvénytáblázatot és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Milyen részekből áll a középszintű feladatsor?

A középszintű írásbeli két részből áll: egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztből, valamint négy összetett feladatból (az utolsó kettő közül csak az egyiket kell megoldani).

Milyen a feleletválasztós teszt?

A feleletválasztós teszt tartalmi arányai körülbelül így alakulnak:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika: 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%

„Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel” – írja az Oktatási Hivatal. (a teljes vizsgaleírást is itt találjátok

Milyenek az összetett feladatok?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat – emelik ki.

„A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania” – írják. Ne felejtsétek el jelölni, melyiket választjátok!

Hány pontot szerezhettek?

A feleletválasztós tesztben minden helyes válaszra 2 pontot kapnak a vizsgázók, ebben a részben így maximum 40 pontot gyűjthettek.

Az összetett feladatokból álló részben összesen 50 pontot szerezhetnek az érettségizők, a két választható feladat ugyanannyi pontot ér.

Milyen az emelt szintű fizikaérettségi?

Az írásbeli 240 perces, összesen 100 pontot szerezhetnek. A vizsga három részből áll.

Milyen a feleletválasztós teszt?

A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

  • Mechanika: 30%
  • Hőtan: 15%
  • Elektromágnesség: 20%
  • Optika 10%
  • Atomfizika, magfizika: 15%
  • Gravitáció, csillagászat: 10%

„A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek” – írja az Oktatási Hivatal.

Milyen a „témakifejtés” rész?

Az érettségizőknek ebben a részben három téma közül egyet kell választaniuk. „A vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges” – írja az Oktatási Hivatal.

Ne felejtsétek el jelölni, melyik témát választjátok.

Milyenek a számításos feladatok?

„A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait” – olvasható a vizsgaleírásban.

Milyenek a pontozási szabályok?

A feleletválasztós tesztben maximum 30 pontot szerezhettek, a helyes válaszok egyenként 2-2 pontot érnek. A témakifejtős részben maximum 23 pontot gyűjthettek, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára jár. „Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem adható pont” – hívják fel a figyelmet. A harmadik rész maximális pontszáma 47.