Ezek a leggyakoribb hibák a matekérettségin, ti ne kövessétek el őket! Érettségi-felvételi
Eduline

Ezek a leggyakoribb hibák a matekérettségin, ti ne kövessétek el őket!

Már most ellenőrizzétek, bepakoltátok-e a segédeszközöket, a vizsga alatt pedig arra is figyeljetek, hogy részletes levezetést írjatok megoldásaitok mellé, a ceruzás levezetéseket pedig tollal is írjátok át!

Otthon felejtitek a „legális puskákat”

A feladatok megoldásához - középszinten és emelten is - függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, illetve szögmérőt használhattok.

Friss: Halmazok és gráfok voltak az első részben, ami a szaktanár szerint nem olyan egyszerű, és használt autók és osztálylétszám a második részben.

Fontos azonban, hogy az eszközökről magatoknak kell gondoskodnotok, a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.

Nem írjátok át a megoldásaitokat tollal

Van arra lehetőségetek, hogy a megoldásokat először ceruzával írjátok le, viszont a végén minden megoldást át kell írnotok tollal, az értékelés során ugyanis csak ezt fogják figyelembe venni. Ami ceruzával marad, azt a javítótanár nem értékelheti, úgy veszi majd, mintha ott sem lenne. Ez természetesen csak a számításokra, a végeredményekre és a szöveges válaszokra vonatkozik, a feladatokhoz készített ábrákat akár ceruzával is rajzolhatjátok.

Lemaradnak a mértékegységek

Bár a legtöbb feladatnál egyértelmű, hogy milyen mértékegységben adtátok meg az eredményt, ezt mindig tüntessétek fel, mivel pontlevonás járhat érte.

Kihagyjátok a részlépéseket

A javítási útmutató szerint nemcsak a végeredményt, hanem a levezetést is figyelembe veszik. Értékes pontokat kaphattok, ha még az egyszerűbb számítások menetét is leírjátok. Ezek a részpontok akkor is járnak nektek, ha a végeredménybe hiba csúszott, így érdemes minden gondolatmenetet papíron vezetnetek.

Rossz feladatot húztok át

A feladatok megoldásával annyiszor próbálkozhattok, amennyiszer szükséges, de fontos, hogy a végén minden olyan levezetést és végeredményt áthúzzatok, amit rossznak találtok. A javítótanár ugyanis csak azt fogja figyelembe venni az értékelésnél, ami nincs áthúzva. Ez sajnos azt is jelenti, hogy hiába szerepel a lapon a jó megoldásotok, ha azt áthúztátok, nem értékelheti. Éppen ezért, érdemes kétszer is átgondolnotok, hogy mit hagytok meg végső eredményként.

Nem jelölitek a választott feladatot

A második feladatlap 16-18. feladata közül háromból csak kettőt kell megoldanotok. A feladatlapon lesz egy jelölőnégyzet, amit ki kell töltenetek – oda kell írnotok a három feladatból annak a sorszámát, amelyet nem szeretnétek, hogy értékeljenek. Ha ezt nem teszitek meg, és a dolgozatotokból sem derül ki egyértelműen, hogy melyiket ne értékeljék, akkor automatikusan az utolsót nem fogják figyelembe venni – még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek.

Hasonló a helyzet emelt szinten is. Ott a II. részfeladatsorban kaptok majd öt feladatot, amelyből négyet kell megoldanotok. A szabály itt is ugyanaz: fel kell tüntetnetek, melyiket nem szeretnétek, hogy értékeljenek, különben az utolsót nem fogják figyelembe venni.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hány percet telefonozhat, tabletezhet egy gyerek naponta? Campus life Kurucz Tünde

Hány percet telefonozhat, tabletezhet egy gyerek naponta?

Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.