Hamarosan kezdődik a májusi érettségi szezon, és egy jól sikerült vizsga az egyetemi-főiskolai felvételin sok pontot ér. Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.

Hogyan számítják a tanulmányi pontokat?

A felvételin a tanulmányi pontszámokat a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összege adja, maximum 100 + 100 pontot szerezhettek.

Arról, hogy a középiskolai jegyek közé milyen tanárgyak eredményei számítanak bele, itt írtunk le mindent. A tanulmányi pontok másik felét (vagyis a második max. 100 pont) az érettségi adja: az érettségi bizonyítványban (majd) szereplő eredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményét kell átlagolni és egész számra kerekíteni. Azaz a magyar, matek, töri, egy idegen nyelv és a szabadon válaszott tárgyatok (ami lehet egy másik nyelv vagy akár természettudományos tárgy is) eredményét kell majd figyelni.

Miből számolják az érettségi pontokat?

A "második 200 pontot" (a felvételin elérhető maximum 500 pontból) két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont jár). Azt, hogy az egyes szakokon mi ez a két vizsgatárgy, itt nézhetitek meg. Persze idén is vannak olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak. Ezeknek a listáját itt találjátok.

Az idei felvételin is meg lehet duplázni az érettségi pontszámot (ilyenkor nem veszik figyelembe a középiskolai jegyekből és az öt érettségi vizsga átlageredményéből számolt tanulmányi pontszámot):

Milyen az érettségi pontszámítás középszinten?

Az érettségin az írásbelin és a szóbelin szerzett pontokat összeadják. Összesen legalább 25 százalékot kell elérnetek a ketteshez, ötöst pedig 80 százalék fölötti eredményre kaphattok.

• 80-100% jeles (5),
• 60-79% jó (4),
• 40-59% közepes (3),
• 25-39% elégséges (2),
• 0-24% elégtelen (1).

Ha egy vizsga több vizsgarészből áll, akkor minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy átmenjetek a vizsgán. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok.

A mateknál mások a szabályok, ebből a tárgyból ugyanis csak akkor van szóbeli, ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot.

Milyen az érettségi pontszámítás emelt szinten?

Emelt szinten is ugyanúgy működik a pontszámítás, mint középszinten: összeadják az írásbelin és a szóbelin elért pontszámot. A ketteshez emelt szinten is 25 százalékot kell teljesítenetek, de az ötöshöz elég 60 pontot szereznetek.

• 60-100% elérése esetén jeles (5),
• 47-59% elérése esetén jó (4),
• 33-46% elérése esetén közepes (3),
• 25-32% elérése esetén elégséges (2),
• 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Jár többletpont az emelt szintű érettségiért?

Ha legalább 45 százalékot értek el az emelt szintű érettségin, 50 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat az adott emelt szintű érettségi alapján számítják. Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg. Vannak azonban olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak, ezeknek a listáját itt találjátok.

Kötelező emelt szintű érettségit tenni?

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, akkor igen, legalább egy emelt szintű érettségi kötelező. De van néhány kivétel. Nem kell emelt szintű érettségi, ha:

• Olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van,
• Már van egy diplomátok. Ha valaki korábban már megszerzett egy diplomát, de 2022-től újra szeretne egyetemre járni, nem kell újra nekifutnia az érettséginek. A diplomásokra vonatkozó szabályokra lentebb kitérünk.
• Jártatok már felsőoktatási szakképzésre. A pontszámaitokat a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél minősítése alapján határozzák meg (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott).
• Kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek.