A felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél is kiváltja az emelt szintű érettségit a felvételin Érettségi-felvételi
Bezzeg Hanna

A felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél is kiváltja az emelt szintű érettségit a felvételin

Az általánostól eltérő pontszámítási szabályok vonatkoznak azokra, akik diplomásként felvételiznek alap- vagy osztatlan szakra, esetleg egy felsőoktatási szakképzés elvégzése után tanulnátok tovább. Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok.

Frissítés:

A keresztféléves felvételi pontszámítási szabályairól már részletesen írtunk korábban, de más szabályok vonatkoz(hat)nak azokra, akik felsőoktatási szakképzést vagy egyetemi alap-, mester- vagy osztatlan szakot végeztek.

Ebben az esetben a jelentkezőket a korábban megszerzett oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a felsőoktatási intézmények: erre az eredményetek alapján a minimumponthatár (alap- és osztatlan szakon 280) és 400 pont közötti pontszámot kaphattok. Ezzel a pontszámítási módszerrel a kötelező emelt szintű érettségit is kiválthatjátok, a pluszontokat viszont ugyanúgy beszámíttathatjátok.

Arról, hogy az egyetemek, főiskolák konkrét képzésein milyen felsőfokú oklevelet ismernek el a jelentkezéskor, ide kattintva olvashattok részletesen.

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról

A Semmelweis Egyetemen tavaly december óta egy oktató egy vizsganapon legfeljebb a hallgatók 30 százalékát buktathatja meg. A vizsgaszabályzatot az egyetem a méltányosság és az egységes értékelés jegyében módosította, a döntés azonban megosztotta az egyetemi közösséget. Miközben egyes oktatók felháborodtak, a hallgatók közül vannak, akik jó ötletnek tartják, de akad olyan is, aki aggódik a rendszer hosszú távú következményei miatt.