Idén majdnem 76 ezren kerültek be valamilyen egyetemi szakra, de a számok még mindig jóval alacsonyabbak, mint kéne.

Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterszakra, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly - jelentette be a felsőoktatásért felelős innovációs minisztérium nemrég. Azt azonban nem tették hozzá, hogy az elmúlt húsz évben nem volt olyan kevés felvételiző, mint 2020-ban, így annyira nem meglepő, hogy idén többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy éve.

Sőt arról sem esett szó, hogy a felvételizők száma lassan tíz éve nem megy 120 ezer fölé.

Íme az idei statisztikák:

Van még hova fejlődni

2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája. Ennél alacsonyabb arányt az EU-ban csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak.

Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derült ki az Eurostat statisztikáiból. Pedig 2020 a "diplomaszerzés éve" volt, ez mégsem látszik a statisztikákban. Tavaly ugyanis közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik ugyanis augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Akik a záróvizsgán átmentek, idén is átvehetik a bőrkötéses bizonyítványt: a kormány múlt heti döntés alapján ismét "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát.

Az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.

A felsőoktatási felvételikről szóló összegző elemzésünket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!