Az, hogy felvesznek-e benneteket az általatok megjelölt jelentkezési helyre, a szakra meghatározott ponthatártól, illetve az általatok elért felvételi összpontszámtól függ - írja a Felvi.

A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. A besorolási döntésről itt olvashattok részletesebben.

De mit is jelent pontosan a kapacitásszám?

A kapacitásszám az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma, vagyis összesen ennyi elsőévest vehet fel az adott felsőoktatási intézmény. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvi oldalán, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.

A képen példaként az ELTE kapacitásszámát láthatjátok:

Itt pedig az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet gazdálkodási és menedzsment államilag támogatott, nappali szakának a kapacitásszámát nézhetitek meg - itt egyébként, ahogy írják is, az önköltséges képzéssel együtt adták meg a számot:

Hol van még szerepe a kapacitásnak?

A ponthatárhúzásnál. Ugyanis, ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésnél 240 pontnál, mesterképzésen pedig 50 pontnál - magasabb lesz a ponthatár.

Ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz a ponthatár, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető. 

Fontos, hogy a jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.

A legnépszerűbb szakokon hatalmas a verseny a helyekért

Továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon. 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel.

Ahogy a számokból is látszik, ezeken a szakokon nagy a verseny a bejutásért. De hogy még inkább szemléltethessük a dolgot, hoztunk néhány példát arra, hogy az egyes intézményekben mennyi a minimum és a maximum kapacitás a top tíz szakon. A számok - már ahol ezt külön veszik - az államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.  

1. Gazdálkodási és menedzment:

• BCE (Budapest): 20<500
• DUE: 5<40
• ELTE: 20<280

2. Kereskedelem és marketing:

• SZTE: 15<120
• BGE: 40<480
• DE: 20<94

3. Pszichológia:

• ELTE (Budapest): 100<320
• DE: 10<80
• PTE: 10<100

4. Ápolás és betegellátás (ápoló):

• ME (Miskolc): 5<30
• PTE (Pécs): 10<70
• SE: 15<120

5. Mérnökinformatikus:

• BME: 30<650
• NJE: 15<100
• OE (Budapest): 25<80

6. Nemzetközi gazdálkodás:

• PE: 5<20
• DE: 20<94
• BCE (angol nyelven): 20<150

7. Pénzügy és számvitel:

• ME: 5<60
• BCE (Budapest): 20<200
• BGE: 30<400

8. Programtervező informatikus:

• DE: 10<140
• EKE (Eger): 10<50
• SZTE: 5<330

9. Kommunikáció- és médiatudomány:

• PTE: 6<25
• ELTE: 10<120
• BCE: 10<70

10. Gazdaságinformatikus:

• BCE: 20<150
• SZE: 20<100
• DUE: 5<40

 A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.