Sorrendmódosítás vagy törlés - mi a teendő, ha nem sikerült az alkalmassági vizsga? Érettségi-felvételi
Tóth Alexandra

Sorrendmódosítás vagy törlés - mi a teendő, ha nem sikerült az alkalmassági vizsga?

Egyáltalán szükséges bármiféle módosítást végeznetek a felvételin? Itt a válasz.

Törölnöm kell azt a képzést a Felvin, amelyiknél már tudom, hogy nem sikerült az alkalmassági vizsgám?

Nem, ugyanis, ha egy megjelölt képzésnél „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptok, annak a felvételi összpontszáma nulla, így egyébként sem kerülhettek be az adott szakra. Ez tehát azt jelenti, hogy ha nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, azzal nincs egyéb teendőtök, sem hátrébb sorolnotok, sem törölnötök nem kell a képzést a listáról.

Mikor nem érdemes még módosítanotok a sorrenden?

Egyrészt, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatáriai ismeretében úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzés. Így előfordulhat, hogy a pontjaitok mégis elegendőek lennének, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé vágyott, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.

Illetve olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását (kizárását) választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és értelemszerűen nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Arról, hogy mindezek után mikor lehet szükség a sorrendmódosításra, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.