Hogyan húzzák meg a 2021-es felvételi ponthatárait? Érettségi-felvételi
Szabó Fruzsina

Hogyan húzzák meg a 2021-es felvételi ponthatárait?

Lesz olyan szak, ahová 280 ponttal is be lehet majd kerülni, és bőven lesznek olyan jelentkezők is, akik 440-450 ponttal sem lehetnek biztosak abban, hogy sikerül állami ösztöndíjas helyet szerezniük. A több mint 101 ezer felvételiző sorsáról július végén egy algoritmus dönt majd, na meg az elmúlt években többször átszabott felvételi szabályok. Nem mindegyiket egyszerű értelmezni.

Kezdjük az elején: mindenki maximum 500 pontot szerezhet a felvételin, ennél többet azok a jelentkezők sem gyűjthetnek, akik túlteljesítik az elvárásokat, és több nyelvvizsgát/emelt szintű érettségit is tesznek. A pontszámítási szabályokat ugyanis úgy alakították ki, hogy az ezekhez hasonló „extrákért” maximum 100 pont járjon – az összpontszám nagyobb része az érettségi eredményén és a középiskolai jegyeken múlik (erről a felvételi szezon indulásakor részletesen írtunk, pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok).

Ez a ponthatár nem az a ponthatár

A felvételizők nagy része persze nem amiatt bosszankodik, mert nem számítják be a harmadik emelt szintű érettségijét vagy a második C1-es nyelvvizsgáját, sokak számára az első feladat a minimumponthatár elérése. A szabályok szerint alapszakokra csak azoknak van esélyük bejutni, akik az 500-ból legalább 280 pontot gyűjtenek. Akinek ennél kevesebb pontja van, hiába várja a júliusi ponthatárhúzást, ősszel biztosan nem kezdheti el az egyetemet – sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában. A felsőoktatási szakképzéseken valamivel alacsonyabb a minimumponthatár, ezeket ugyanis viszonylag kevesen választják (diploma ugyanis nem jár a kétéves képzések elvégzéséért), az ide jelentkezőknek minimum 240 pontot kell gyűjteniük.

A végleges ponthatárok a BA- és BSc-szakokon a 280-nál persze jóval magasabbak lesznek – ezért várja több tízezer jelentkező a júliusi ponthatárhúzást. Nagy a szórás. Nem ritka, hogy a kevésbé kapós egyetemek/főiskolák nem annyira népszerű szakjain már 280 ponttal (közepes érettségivel, nyelvvizsga nélkül) is lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni, míg a sok diákot vonzó egyetemeken még a fizetős képzésekre is jóval 400 fölötti pontszámmal lehet bejutni.

Az algoritmus

Az idei ponthatárokat július 22-én húzzák majd meg. A jelentkezők sorsáról egy algoritmus dönt – egy-egy szak ponthatára többek között a maximális létszámtól, a jelentkezők számától, szak- és egyetemválasztásától, na meg a pontszámától függ. Leegyszerűsítve: minél több jó tanuló jelöl meg egy szakot első helyen, ott annál magasabb lesz a ponthatár.

Az algoritmus ugyanis – intézményenként és szakonként – országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legmagasabb pontszámútól kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre. Ha az első helyen megjelölt szakotok már „betelt”, akkor a második helyen szereplő képzésre próbál titeket besorolni a rendszer. Ha oda sem sikerül bejutni, a harmadik helyen lévő szakra, és így tovább. 

Hogyan lesz ebből ponthatár? A ponthatár valójában annak a felvételizőnek a pontszáma, aki az adott szakra utolsóként „fér be”. Képzeljünk el egy képzést, amelyet százan kezdhetnek el. A legjobb eredményű jelentkezőnek 465 pontja van, a másodiknak 464, a harmadiknak 455, a századiknak pedig 378. Mivel ő az utolsó, akit fel tudnak venni, ezen a szakon a ponthatár 378 lesz.

Az algoritmus miatt a kisebb szakokon időnként irreálisan magas ponthatár születik – évről évre előfordul, hogy valamelyik tanári képzésen 480 fölötti vagy akár 500-as ponthatárt húznak. Ilyenkor persze minden középiskolás ereiben megfagy a vér (mert ha idén ilyen magas a limit, mi lesz jövőre?). Pedig általában kiderül, hogy az adott szakpárra csak egy diák felvételizett és került be, így az ő pontszáma lett a ponthatár. Akkor is, ha ez az egy ember extrém magas, 480 fölötti pontszámmal indult neki a felvételinek.

Miért kell olyan sok pont a jogászképzéshez?

Vagy a gazdálkodási és menedzsmenthez, a kommunikáció- és médiatudományhoz, a kereskedelem és marketinghez? Ezek a legnépszerűbb szakok közé tartoznak, évről évre több ezer jelentkezési lapon szerepelnek, ezért logikus, hogy a 280-as minimumnál jóval több pont kell a bekerüléshez. Ráadásul a kormány néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy több szakon „előzetes” ponthatárokat húz – alaposan megbonyolítva a ponthatárok rendszerét.

Ezeken a képzéseket csak azok kezdhetik el államilag támogatott formában, akik elérik a központi limitet, ami eleinte nagyon magas volt, és bár most sem könnyű állami ösztöndíjas helyet szerezni, a ponthatárok ma már valamivel alacsonyabbak. A negyvenes listán egyébként a már említett gazdasági szakok mellett olyan képzéseket is meg lehet találni, mint az anglisztika, a szabad bölcsészet, az általános orvosi, a jogász vagy éppen a gyógyszerész.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.