Pótnapot kapnak májusban, akik az érettségi alatt karanténban voltak Érettségi-felvételi
Eduline

Pótnapot kapnak májusban, akik az érettségi alatt karanténban voltak

Többek között erről is beszélt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Még májusban pótnapot kapnak azok, akik saját hibájukon kívül – tehát például kötelező karantén miatt – nem tudtak elmenni, és nem tudták megírni az érettségit, de szerették volna – mondta el kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A pótnapra azért van szükség, hogy ne érje hátrány azokat a diákokat, akik felvételiznek és szeptembertől már a felsőoktatásban tanulnának tovább.

Korábban az Oktatási Hivatal még azt válaszolta az Eduline-nak -, illetve az érettségi rendeletben is az szerepelt -, hogy: „a 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell”. Eddig tehát az volt a mondás, hogy akik nem tudtak elmenni az érettségire, azok számára nincs kiskapu, és leghamarabb 2021 őszén vizsgázhatnak majd.

A kormányinfón az is kiderült, hogy a 16-18 évesek közül 96 ezren regisztráltak az oltásra. A 144 ezer megmaradt Pfizer vakcinát is felhasználják, erre az SMS-t kapók regisztrálhatnak. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a nyári táborokról is beszélt, erről itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.