Átalakul az érettségi 2024-től, erről most bárki leírhatja a véleményét Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Átalakul az érettségi 2024-től, erről most bárki leírhatja a véleményét

A magyar- és a töriérettségi, de az informatikai és a természettudományos tárgyak vizsgái is átalakulnak 2024-től – az új Nat alapján indult évfolyamok már az új szabályok alapján érettségiznek majd. Több szakmai szervezet élesen bírálta a tervezett változtatásokat, az Oktatási Hivatal oldalán most véleményezni lehet a részletes vizsgakövetelményeket.

Az online kérdőív kitöltésével bárki - szakmai szervezet és magánszemély - megoszthatja az Emberi Erőforrások Minisztériumával észrevételeit a 2024-től bevezetésre kerülő érettségi új, részletes vizsgakövetelményeiről.  

- ez a felhívást olvashatják el azok, akik megnyitják az Oktatási Hivatal oldalát. 2024-től ugyanis több tárgyból változnak az érettségi szabályai - magyarból és történelemből több lehet a lexikai tudást mérő feladat, a természettudományos tárgyakból vizsgázók saját projektmunkát is bemutathatnak az érettségin, az informatikát felváltó digitális kultúrából vizsgázók számára a portfólió összeállítása kötelező lesz. 

A véleményezésre április 14-én éjfélig van lehetőség, arra azonban külön felhívja a figyelmet a hivatal, hogy a vizsgakövetelményekre vagy a vizsgatárgyak körére vonatkozó általános észrevételeket, javaslatokat nem tudnak figyelembe venni, csak az egyes vizsgatárgyak részletes követelményeire vonatkozó konkrét, tartalmi észrevételeket várnak. 

Miért változik az érettségi?

Azért, mert 2020-tól felmenő rendszerben bevezették a módosított Nemzeti alaptantervet (Nat). Az 1., az 5. és a 9. évfolyamon már ezt a tanévet is az átdolgozott tanterv alapján kezdték meg, vagyis a mostani kilencedikesek lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd

A 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra.

Bár korábban nem kérték, kaptak észrevételeket 

A Magyartanárok Egyesületének (ME) nem küldte el a tárca a tervezetet, azt a szervezet csak "nem hivatalos úton" ismerhette meg. Szerintük a tervek „a NAT rombolását véglegesítik”, az érettségi követelmények „még kérlelhetetlenebbül befolyásolják a szaktanári munkát, mint a tantervek”. 

A magyarérettségi ugyanis tényleg megváltozik majd 2024-től. A mostani szabályok szerint a középszintű feladatsor első része egy szövegértési feladatsorból és egy szövegalkotási feladatból áll. Utóbbi ad némi választási lehetőséget a diákoknak, ők dönthetik el ugyanis, hogy egy megadott témáról írnak érvelő szöveget, vagy pedig egy gyakorlati szöveget alkotnak (volt olyan év, amikor a műfaj a kérvény volt, máskor hivatalos levél - vagyis csupa olyan műfaj, amelynek az ismerete később is jól jön majd). Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell egyet választani: a diákok vagy egy mű/műrészletről írnak problémaközpontú, értelmező esszét, vagy két műről készítenek a megadott szempontok alapján összehasonlító értelmezést. Az idei vizsgák részletes leírását és követelményeit, feladatsorait és pontozási szabályait itt olvashatjátok el. 

2024-től átalakul a feladatsor szerkezete, nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. “A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható az ME állásfoglalásában

A töriérettségi is változik

Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról, annak tartalmi tényezőiről sem történik valamennyi szakmai szervezet véleményét kikérő érdemi egyeztetés 

 - ezt már a Történelemtanárok Egylete (TTE) írta korábbi közleményében. A történelemérettségi is változik ugyanis, bár ott nem a feladatsor szerkezetét, hanem a témaköröket szabták át. A szervezet szerint több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Van olyan témakör, amelybe plusz 142 lexikai elem került. 

Szerintük az emelt szintű új elvárások nemcsak a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét is, hiszen a diákok nem a középiskola elején döntik el, milyen szinten érettségiznek, a vizsgán pedig olyat is számon kérnek, ami a kerettantervben nem szerepel. Ezt különösen aggályosnak tartják. 

Kifogásolják a politikatörténeti témák arányának növelését, ez szerintük ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését. Az is kérdéses - írják a közleményükben -, hogy a jelentős többletadatot mikor és hogyan fogják megtanulni a diákok a kerettantervi órakeretben. 

Van, amiből kötelező lesz a portfólió

A természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is más lesz - a tervek szerint a diákok az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan meg kell majd védeniük. A változás a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát is érinti, sőt - bár ez már nem természettudományos tárgy - az informatikát is. Pontosabban a digitális kultúrát (ez a tárgy váltotta fel az informatikát), az érettségizőknek ebből ugyanis kötelező lesz összeállítaniuk egy projektmunkát, portfóliót.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés
Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen Közoktatás Szabó Fruzsina

Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen

Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diákok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magániskola csapatát is legyőzték. Pedig míg számos európai és ázsiai országban népszerű „iskolai sport” a vitázás, itthon alig néhány iskolában működik vitaklub. Kár, a társadalom is jól járna azzal, ha már tizenévesen megtanulnánk jól vitázni.