Ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a végzős diákok közül sokan döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. Ehhez viszont sok mindent kell mérlegelni, többek között a kinti tanulással járó kiadásokat is. Éppen ezért most összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal kell számolnotok.

A magyar diákok körében még mindig az brit, a német és az osztrák egyetemek a legnépszerűbbek, de a francia, a dán, a holland és a svéd intézmények is egyre felkapottabbak. Az utóbbiak közül Dánia és Hollandia a következő évektől még kedveltebb úti cél lehet, mivel a Brexit miatt jelentősen csökkenhet az Angliába felvételizők száma.

Ugyanis, ha jövőre szeretnétek az Egyesült Királyságba felvételizni, akkor bizony már az új rendszerben kell intéznetek a belépést az országba, mivel a brit parlament 2020. szeptember 10-én elfogadta az új bevándorlási szabályokat. Ezek pedig a tengerentúlról és az EU-ból 2021. januártól érkező diákokra egyaránt vonatkoznak majd. Erről itt írtunk részletesebben. De az uniós kilépés nemcsak az EU-s diákok életét nehezíti majd meg, ez az Egyesült Királyság egyetemeinek is komoly gondot okozhat a csökkenő diákszám, ezért több intézmény is lefaragna számukra a tandíjakból. Az éves díjak itt ugyanis jelenleg igen sokkolóak, meghaladhatják a hárommillió forintot is. Persze nem mindenhol ilyen drága a tanulás.

Tandíj: hol van, hol nincs?

Hollandia tandíjai európai viszonylatban kifejezetten alacsonynak számítanak: éves szinten átlagosan 800 ezer forintnak megfelelő euróval kell számolni, ami gyakorlatilag megegyezik egyes magyar intézmények éves díjaival. Ha viszont mesterképzésben gondolkodtok, akkor szaktól és intézménytől függően akár több mint hétmillió forintnak megfelelő euróval kell kalkulálnotok. Ezt persze lehet részletekben is fizetni, illetve diákhitel-igénylésre is van lehetőség. Ha viszont nem szeretnétek ennyit költeni a tandíjra, akkor érdemes Németország, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország, Izland, vagy Norvégia felé kacsintgatnotok, mivel ezekben az országokban EU-s állampolgárként zömében kortól és oktatási szinttől függetlenül tandíjmentesen tanulhattok.

Azt viszont jó, ha tudjátok, hogy az ingyenesnek tűnő egyetemek sem jelentenek teljes költségmentességet, itt is lehetnek „rejtett kiadások” – például regisztrációs díjak –, de a tandíjakhoz és egyéb kiadásokhoz képest ezeknek a költségét szinte meg sem fogja érezni a pénztárcátok. Az Egyesült Királyságban például nagyjából 9 ezer forintos, Ausztriában pedig közel 8 ezer forintos regisztrációs díjról van szó.

Megélhetés: mennyi az annyi?

Ha már a kiadásokat vesszük, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy aludni is kell valahol, illetve enni, ruházkodni, és néha kimozdulni sem árt. Ez a tétel pedig országtól, sőt várostól függően a pár százezer forinttól kezdve, közel az egymillió forintot is elérheti havonta. Talán nem meglepő, de legmélyebben azoknak kell a zsebükbe nyúlniuk, akik fővárosokba készülnek: Londonban és Amszterdamban 400-700 ezer forintnak megfelelő euróval kell számolni havonta. Az Egyesült Királyság és Hollandia egyéb városaiban már jóval kevesebből, átszámítva havi 200-250 ezer forintból is meg lehet élni. Összességében Dániában is hasonlóak az árak. Az élelmiszeren, közlekedésen, interneten és egyéb kiadásokon kívül itt egy lakás vagy kollégiumi szoba bérleti díja nagyjából megegyezik egy budapesti, kevésbé központi kerületben található albérlet díjával, azaz csak a lakhatásra 100-140 ezer forint kell félretenni havonta.

Aztán persze ezeken kívül még ott vannak a kezdeti költségek is, mint például a repülőjegy, a csomagküldés, a több havi kaució, és egyéb kiadások, de ezeknek az egyszeri összege már eltörpül a korábbiakban felsoroltak mellett. Mindenesetre, ha külföldi továbbtanulásban gondolkodtok, akkor érdemes alsóhangon másfél-kétmilliós kezdőtökével nekivágni a kinti életnek. Sőt, akár ennél is nagyobb összegről lehet szó, ha a felkészítő nyelvtanfolyamokat és nyelvi magánórákat is beleszámoljuk. Utóbbiak óradíjairól itt írtunk korábban.

A számokat elnézve tehát elmondható, hogy a Brexitnek köszönhetően az angliai továbbtanulás lett a legdrágább, és már az is érthető, miért terveznek egyre többen Dániába vagy Hollandiába menni. Fontos azonban tudnotok, hogy a felsorolt díjak csak irányadóak, a pontos összegeknek érdemes célzottan országonként és egyetemenként utánajárnotok.

Vannak megoldások a fizetésre

Azt már említettük, hogy a diákhitel, mint lehetőség külföldön is létezik, de akár diákmunkából és egyetemi támogatásokból, ösztöndíjakból is fedezhetitek a kiadásaitokat. Angliában például sürgős, illetve váratlan esemény miatt egyszeri szociális támogatásra is lehet jelentkezni, melynek összege maximum 2000 font (nagyjából 800 ezer forint).

Diákmunkát vállalni pedig mindenképpen megéri külföldön, ugyanis ott az árakkal arányosan magasabbak az órabérek is - országtól függően akár 3-5 ezer forintot is kereshettek óránként. Sőt, már csak azért is megéri dolgozni, mert egyes országokban azért is jár speciális támogatás, ha valaki bizonyos számú órában diákmunkát végez havonta. Ennek összege nem is csekély. Hollandiában havi legalább 56 óra után, - a családi háttér és a háztartási összbevétel függvényében - akár közel 150 ezer forintnak megfelelő euró is lehet, Dániában pedig ennél is többet, több mint 250 ezer forintot kaphat, aki legalább 43 órát dolgozik egy hónapban. Természetesen ezek a lehetőségek szintén egyetemenként és országonként változhatnak, ezért érdemes beleásnotok magatokat a kiszemelt úti cél szabályaiba és lehetőségeibe.

Az angliai továbbtanulással kapcsolatban itt, a franciaországi felsőoktatásról itt, a dániai lehetőségekről itt, a hollandiai továbbtanulásról pedig itt olvashattok bővebben. Ha az ausztriai felsőoktatás felé kacsintgattok, akkor itt, ha pedig az olaszországi továbbtanulás érdekel, akkor itt tudtok nézelődni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!