Akár most, a keresztféléves felvételi időszakban, akár jövőre jelentkeztek felsőoktatásba, van néhány rövidítés, amit érdemes megjegyeznetek. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.
A, O, F, M - képzési szint
A: ha a "képzési szint" nevű oszlopban ezt látjátok, akkor azt jelenti, hogy alapszakról, vagyis BA- vagy BSc-képzésről van szó. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi bizonyítvány.
O: azaz osztatlan mesterképzés. Ezek olyan szakok, amelyeket a bolognai rendszer bevezetésekor nem választottak ketté alap- és mesterképzésre, hanem maradtak öt-hat évesek. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések. Ahhoz, hogy ilyen képzésre jelentkezzetek, szintén érettségire van szükségetek.
F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Ezekkel a képzésekkel felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni, ugyancsak érettségit követően. Ha pedig később az adott képzési terület alapképzési szakján tanultok tovább, a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditekből legalább 30 kreditet el kell ismernie az intézménynek.
M: mesterszak, vagyis MA- vagy MSc-képzés, amire az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.
N, E, L, T - munkarend
N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, munkanapokon szervezik meg.
E: az esti munkarendben a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerülhet sor.
L: levelező munkarend. Az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, hétvégéken vagy legfeljebb kéthetenként munkanapokon tartják.
T: távoktatás. A konzultációkat általában havonta tartják, vagyis jóval kevesebb órán kell részt venni, mint a nappali, az esti vagy a levelező tagozaton.
A, K - finanszírozási forma
A: az "A" betű az államilag finanszírozott képzésekre utal, azaz azokra, ahol nincs tandíj. Viszont alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.
K: önköltséges képzés. Vagyis félévente meghatározott összeget fizetni kell a tanulásért.
Eldöntöttétek, hogy hova és melyik szakra szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin? Akkor itt megnézhetitek a jelentkezés menetét lépésről lépésre.
Miért jár pluszpont a keresztféléves felvételin?
Érdemes utánajárnotok, miért kaphattok pluszpontot a felvételin, mert akár egy korábban megszerzett szakképesítés, vagy éppen egy feledésbe merült versenyeredmény igazolása is hasznotokra válhat.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
