A hátrányos helyzetű jelentkezők 40 többletpontot kapnak a felsőoktatási felvételin, de pontosan kinek is jár?

A hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzésen. Kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján határozzák meg a jelentkezők pontszámát.

A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg:

  • ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
  • és/vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége,
  • vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága,
  • vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

A települési önkormányzat jegyzője a halmozottan hátrányos helyzet fennállását állapítja meg:

  • ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll,
  • vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a következő három körülmény közül legalább kettő fennáll: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet”

– olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Fontos, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezők közül csak azok kaphatják meg a többletpontokat, akik a jelentkezés időpontjában 25. életévüket még nem töltötték be.

Az igazolási jogcímnek a tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. közötti időintervallumban kell fennállnia. (Vagyis a hátrányos helyzetnek e két dátum közötti időszakban fenn kell állnia.)

Felvételi 2020: elég beírni a nyelvvizsga adatait az e-felvételi rendszerbe?

Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.