Töriérettségin két esszét kell írni, egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszé az egyetemes történelemre vonatkozik, a hosszú esszé pedig a magyar történelemre. A feladatlap 2-2 esszét kínál mindkét típusból, ezek közül kell választani egy rövid esszét, amely az egyetemes, és egy hosszú esszét, amely a magyar történelemre vonatkozik - magyarázza Szabó Roland.

"A két esszétípus struktúrájában és értékelésében lényeges különbségek nincsenek, csupán annyi, hogy a rövid esszénél rendszerint egyféle forrástípust kell értelmezni, míg a hosszú esszénél több forrástípus elemzése, és esetenként összevetése is szükségeltetik" - mondja a töritanár.

"Az esszé sosem tényanyagok fölsorolásszerű megadása, hanem egy adott probléma komplex bemutatása, a feladatban fölvetett kérdésekre adott elemző reflexió. Olyan tudományos igényű szöveg (hangsúlyosan korlátozott terjedelemben), aminek tehát a kötelező és legfontosabb eleme az elemző, reflektív gondolatmenet, vagyis a puszta tényadatok közlése nem esszé" - hangsúlyozza. "Az esszé megállapításaink kiindulópontja a források mentén és a saját tudás beépítésével történik – ez a pontozásban a „források felhasználása” és az „eseményeket alakító tényezők” opciónál jelenik meg."

Miért csak a kiindulópont a forrás?  Ez csak a „rögzítéshez” szükséges kompetencia, a jóval több pontszám a „megállapításokra” jár - magyarázza a budapesti Szent István Gimnázium vezetőtanára. Mit jelent ez? "A forrásokból rögzítünk adatokat (inkább többet mint egyet) és azokra vonatkozólag megállapításokat teszünk (inkább többet mint kevesebbet)" - mondja.

Mit jelent a megállapítás?

A forrás adataiból való következtetéseket jelenti úgy, hogy azok a következtetések a témával relevánsak legyenek. A saját, forrásoktól független megnyilatkozásnak szintén a rögzítés-megállapítás logikát kell követnie. Ha ezt jól csináljátok, a pontozásban az „eseményeket alakító tényezők” részre kaptok pontokat - mondja a történelemtanár. Kiemeli, hogy a „források használata” és az „eseményeket alakító tényezők feltárása” értékelési opcióknál egységenként 3 pont szerezhető, ahol 1 pont a rögzítésre jár és 2 pont a megállapításra.

Tisztázzuk, ez pontosan mit jelent: a „rögzítés” a forrásoknál az azokból kiolvasható egy-egy információ megadása, a „megállapítás” pedig az abból tett következtetés - mondja Szabó Roland. Az eseményeket alakító tényezőknél egy-egy, a témával kapcsolatos, releváns információ megadása jelenti a „rögzítést”, míg a „megállapítás” az abból való következtetés.

Nagyon fontos, hogy egy helyes válaszelemre csak egy helyen jár pont - hívja fel a figyelmet. Ha ez már megy, mire kell még figyelni? "Tématartásra feltétlenül, az esszébe fölösleges kitérőket sose fogalmazzatok bele, ugyanakkor ügyeljetek a terjedelmi korlátokra is. Fontos a tér és időbeli komplex elhelyezés. Itt hangsúlyoznám, hogy a hosszú esszé mindig a magyar történetre vonatkozik, tehát az nem térbeli elhelyezés, ha a Magyar Királyságot vagy Magyarországot megemlítjük benne, hiszen ez eleve adott, ennél szűkebb térmegállapítás kell" - emeli ki a vezetőtanár. "Fontos tudni azt is, hogy a szakkifejezések releváns használata szintén elvárás, kerüljétek a dagályos szóhasználatot, és legfőképp a pontatlan terminushasználatot."

Hogyan érdemes választani a feladatok közül a vizsgán? 

Minden feladatot érdemes többször elolvasni és értelmezni - tanácsolja a töritanár-, mert a „feladatmegértés” értékelési opció felezésének súlyos következményei vannak. Érdemes mérlegelni azt is, hogy melyik témában vagytok jártasabbak, illetve, hogy a feladatokhoz mellékelt források közül melyikekről tudtok a legtöbb elemző megállapítást tenni.

A megszületett döntés, arra is figyeljetek, hogy a terjedelmi szabályok szigorúak és ebből adódóan fokozott következetességet igényelnek. "A terjedelem maximum 10 százalékkal lehet rövidebb vagy hosszabb a megengedett fél, illetve egy oldalnyi terjedelemnél, ettől való eltérésnél mindkét esetben pontvesztés jár" - hívja fel a figyelmet az oktató.

Mit tehettek a vizsga előtt, hogy jól menjen élesben? A válasz nem lesz meglepő: gyakoroljatok. Ehhez az előző évek vizsgafeladatait érdemes átnézni, a fentiekben részletezett szempontok mentén vázlatosan megoldani, majd azokat az értékelési útmutatóval összevetni - tanácsolja Szabó Roland. Ezeknek a kompetenciáknak az elsajátítása azonban a tanulási folyamat része, a középiskolai történelemoktatás erre mindenkit fel kell, hogy készítsen - teszi hozzá.

A magyarérettségihez is szeretnétek pár hasznos tippet? Itt elolvashatjátok Szabó Rolanddal készült másik interjúnkat, amiben a magyarhoz kaphattok szakmai tanácsokat.