Akár közép-, akár emelt szinten készültök érettségizni matekból, egy írásbeli feladatsort mindenképp meg kell oldanotok. Most ebben nyújt segítséget nektek a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője, aki megosztotta velünk, mik a leggyakrabban elkövetett hibák az írásbeli vizsgákon.

Még nem hoztak döntést arról, hogy mi lesz az érettségi vizsgák sorsa 2020-ban, de egyelőre úgy néz ki, hogy az írásbelik meg lesznek tartva ütemterv szerűen május 4-től. Ez azt jelenti, hogy a végzősöknek a távoktatás ellenére is meg kell birkózniuk az amúgy is megterhelő vizsgasorral. Ehhez próbálunk most egy kis segítséget nyújtani, ezért összeszedtünk nektek néhány tanácsot, hogy mire érdemes odafigyelnetek a matekérettségi írásbeli feladatának megoldása közben.

Kukucska Dániel, a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője szerint, három nagy téma van, ami a leggyakrabban problémát okoz az érettségiző diákoknak. Az érettségi vizsga viszonylag kevéssé épít a trigonometria témakörére, ezért egyes tanárok felületesebben veszik át ezt a részét a tananyagnak. Ez viszont azt eredményezi, hogy sokkal több hibát ejtenek ebben a témakörben a diákok pusztán azért, mert nem találkoznak vele olyan gyakran, mint más anyagrészekkel.

Amit még hasonlóan el szoktak hanyagolni, az a kombinatorika és valószínűségszámítás feladatsorai. Ennek az oka az, hogy ez az utolsó anyagrésze a tankönyveknek, és sokszor nem marad rá elég idő, vagy ha marad is, az iskolai év legvégén, illetve a nyár küszöbén nem kerül rá akkora hangsúly, mint a többi témára. A harmadik legnagyobb hibaforrás nem kapcsolódik szorosan tananyagrészhez, de ugyanolyan mértékben hibaforrás lehet az érettségi vizsgán: a képletek behelyettesítése egy-egy feladat megoldásban gyakran kifog a diákokon. Sokszor csak figyelmetlenségből ejtenek hibát, és nem másolják át helyesen a kiválasztott képletet, de gyakran előfordul, hogy értelmezési hibába esnek, és nem megfelelően állnak neki a feladat megoldásának. – mondja Dániel (SG).

Ezeken kívül témaköröktől eltérő, általános hibákra is rákérdeztünk. Szerinte leggyakrabban azért vesztenek pontot a diákok az érettségin, mert elnéznek valamit, vagy figyelmetlenek. Gyakori az elszámolás és a kerekítések elnézése, amik sok részpont elvesztéséért lehetnek felelősek. Fontos a kérdés visszaolvasása, ugyanis gyakran elfelejtenek a vizsgázók a szöveges kérdésre szöveges választ adni, illetve nem a feltett kérdésre válaszolnak.

Ehhez tartozik még, hogy vannak feladatok, ahol a számolás miatt mértékegységeket kell váltani oda-vissza, de a legvégén nem szabad elfelejteni mit kérdezett a feladat eredetileg. Amit még sokszor lefelejtenek a diákok, az exponenciális és a logaritmusos feladatok esetében a „varázsmondat”, azaz a kikötés megtétele. Ezek olyan apró hibák, amik olyan pontok elvesztését jelentik, amik nem a tudástok hiányából adódnak, ezért érdemes rászánnotok pár percet és visszanézni ezeket a kritikus pontokat, mielőtt beadjátok a lapotokat a vizsgáztató tanárnak.

Ezekből adódóan tanácsolja az SG szakértője mindenkinek, hogy ne hagyják ki az ellenőrzést, akkor sem, ha a feladat azt külön nem is kéri. „A legtöbb feladatnál pont jár az ellenőrzésre, ezért mindenképpen kell rá szánni időt, valamint, ahol nem követeli a feladat is javasolt a saját magunk visszaellenőrzése.” – emeli ki. Így könnyedén felfedezhetitek, ha egy feladatot rosszul oldottatok meg, viszont, ha első vagy második próbálkozásra nem sikerült megtalálnotok a hibát, érdemesebb továbbmenni egy másik feladatra. Később a végén vissza tudtok majd térni rá, és friss szemmel újra nekiállni a helyes megoldás megtalálásának.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!