Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.

Közoktatás: átalakulnak az iskolaérettségi vizsgálatok és a szakképzés

A leginkább vitatott módosítások a közoktatást érintik. Január 1-jétől változnak a beiskolázás és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályai. Azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben iskolába kell menniük. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy további egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt majd.

A részletekről november végéig nem sokat lehetett tudni, és a vizsgálat módszertanával kapcsolatban még mindig sok a kérdés. A felmentési kérelem beadásának határidejét 2020-ban, egy alkalommal január 31-ig meghosszabbították. Itt olvashatjátok a részleteket.

Az önálló szakképzési törvény január 1-jén lép hatályba, a legtöbb változást ugyanakkor csak szeptember elsejétől vezetik be. Többek között változik az iskolák elnevezése: a jelenlegi szakgimnáziumokat technikumnak, a szakközépiskolákat pedig szakképző iskolának fogják hívni. Radikálisan lecsökken a szakmák listája, a diákok pedig tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződéssel dolgoznak majd. Júliustól a szakképzésben oktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni, a szakszervezetek tiltakozása ellenére. Itt találjátok összefoglalónkat.

Érettségi: újra lehet előrehozott vizsgát tenni természettudományos tárgyakból

Az érettségi terén bevezetésre kerülő változásnak - amely a 2013-ig érvényes szabályozást hozza vissza - több tízezer diák örülhet, a következő, tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve ugyanis újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból, akár ősszel is. az új szabályozás szerint azon tantárgyakból, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni. Idegen nyelvekből továbbra is kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott vizsgát.

Itt olvashatjátok a részleteket, azt pedig, hogy mennyire népszerű volt korábban az előrehozott érettségi, itt nézhetitek meg.

Felvételi: minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi

A 2020-as általános felvételi eljárásban alap- vagy osztatlan szakra - néhány kivétellel - már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségit tett. A középfokú nyelvvizsga követelményét a felvételizők örömére végül eltörölték. Arról, hogy hogyan történt a változtatás, itt olvashattok. Itt nézhetitek meg, milyen feltételeknek kell megfelelnetek, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, a felvételi és a pontszámítás szabályairól pedig itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felsőoktatás: így kell törleszteni az állami ösztöndíjat

Január 1-jétől azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésben tanulnak és nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" az ösztöndíjat. Eddig alapesetben a képzési költség felét kellett visszafizetni, ennek munkaviszonnyal való kiváltását csak kérelmezni lehetett. Itt olvashatjátok a részleteket, az állami ösztöndíjas képzésről szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.

A felsőoktatási intézményeket érintő változásokról itt olvashattok, arról pedig, hogy mi történt a Közép-európai Egyetemmel (CEU) 2019-ben, itt találjátok összefoglalónkat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.