Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin – az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.

Cikkünk első részében többek között a tanulmányi pontokról és az érettségivel megszerzett pontokról olvashattatok. Most pedig sorra vesszük, hogy mivel és mennyi pluszpontot szerezhettek.

 Többletpontok száma: maximum 100

A jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s szakképesítéssel, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredménnyel, felsőoktatási szakképzés záróvizsgájával, illetve kaphatnak esélyegyenlőségi többletpontokat is.

Emelt szintű érettségi: vizsgánként 50 pont

Fontos változás, hogy 2020-tól már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségijük, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelük van. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.

 Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: vizsgánként 50 pont

A felvételi szabályairól szóló rendelet alapján a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga követelményt az egyetemek és a főiskolák által szervezett, legalább 45 százalékos eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is lehet teljesíteni, de csak akkor, ha a felvételiző a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségizett az adott tárgyból (vagy valamely EGT-tagállam érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel, illetve Ukrajnában vagy Szerbiában teljesített érettségivizsga-eredménnyel, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy európai érettségi bizonyítványban vizsgaeredménnyel rendelkezik).

 Nyelvvizsga: maximum 40 pont

Az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, B2-es, középfokú komplex nyelvvizsgáért 28, a C1-es, felsőfokú komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. A felvételizők akkor is legfeljebb 40 többletpontot kaphatnak, ha több különböző nyelvből szereznek nyelvvizsgát, és az ezekért járó többletpontok összege meghaladná a 40-et. Fontos szabály: egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a diákok.

A nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból érettségizők akkor jogosultak a 20 többletpontra, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkeznek.

 OKJ-s szakképesítés: maximum 32 pont

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 1993 után szerzett, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontot lehet kapni – de csak akkor, ha a diák a szakirányának megfelelő szakon tanul tovább, ezt a pontszámítás előtt érdemes ellenőrizni.

 Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája: maximum 32 pont

Ha a jelentkező valamelyik kétéves felsőoktatási szakképzésen záróvizsgázik, és azonos képzési terület szakjára jelentkezik, a jeles záróvizsgáért 32, a jó minősítésűért 20, a közepesért pedig 10 többletpontot kaphat.

 Tanulmányi versenyek: maximum 100 pont

A különböző tanulmányi versenyeken elért eredmények is többletpontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén, az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért 1–10. helyezésért 100, 11–20. helyezésért 50, 21–30. helyezésért 25 többletpontot kaphatnak a diákok, a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok teljesítményét 30, az első díjasokét 20 többletponttal honorálják, ha olyan tantárgyból szereztek ilyen eredményt, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy (ha valaki más tárgyból szerez az OKTV-n 1–10. helyezést, de annak az elfogadásáról az érintett felsőoktatási intézmények előzetesen megegyeztek, 20 többletpontra számíthat). Az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra lehet számítani.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért 20 pontot lehet kapni, míg az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott jelentkezők a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra számíthatnak.

 Sportversenyek: maximum 50 vagy 500 pont

Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián való részvételért 50 többletpontot kaphatnak a jelentkezők, világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon elért dobogós helyezésért 30, korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az ifjúsági olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletponttal lehet kalkulálni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15, a diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont jár.

Az olimpián, sakkolimpián, paralimpián vagy siketlimpián 1–6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely szakon 500 pont, amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint elérik a minimumponthatárt.

 Esélyegyenlőség: maximum 40 pont

Jogcímenként és összesen 40 többletpontot kapnak azok a felvételizők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak (a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon vannak, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülnek). Az esélyegyenlőségi többletpontokat azonban csak azok kaphatják meg, akik az ehhez szükséges igazolásokat benyújtják.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg a szülők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, a lakókörnyezet alapján. A fogyatékosságról – amelyről részleteket a felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmaz majd – szakértői véleményt kell csatolni a jelentkezéshez, tartós vagy krónikus betegség miatt nem lehet többletpontot kapni.

Ez a cikk a 2020-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG Diploma 2020 kiadványban a korábbi szabályok alapján az szerepel, hogy csak a második emelt szintű érettségiért kaphatnak a felvételizők többletpontot - a felvételi azóta megváltoztatott, pontszámítási szabályai alapján már az első emelt szintű érettségiért is jár 50 többletpont.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.