Felvételi 2019: mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért? Érettségi-felvételi
Eduline

Felvételi 2019: mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért?

Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért a 2019-es felsőoktatási felvételin? Mutatjuk az egyik legfontosabb szabályt.

Az emelt szintű érettségiért akkor jár többletpont a 2019-es felvételin, ha:

a vizsga eredménye legalább 45 százalékos és
a jelentkező érettségi pontjait (vagyis azt a bizonyos „második” 200 pontot) az emelt szintű vizsgaeredmény alapján számítják.

A felvételi tájékoztató ez utóbbi feltételre hoz egy példát is: „pl. a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét”.

Felvételi 2019: mikor érkezik a besorolási döntés?

Pont egy hónap múlva hirdetik ki a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, majd a besorolási döntés is megérkezik. De mikor kaptok hivatalos értesítést arról, melyik szakra kerültetek be?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.