Felvételi szabályok: milyen szakokon tartanak gyakorlati vizsgákat? Érettségi-felvételi
Eduline

Felvételi szabályok: milyen szakokon tartanak gyakorlati vizsgákat?

A legtöbb alap- és osztatlan szakon nincsenek felvételi vizsgák, ám az általános szabály alól is van néhány kivétel.

A legtöbb képzés esetében a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye alapján számítják, azonban vannak kivételek.

Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen a következő szakokon lehetséges a felsőoktatási intézmények gyakorlati vizsgát szerveztenk:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.

Milyen a pontszámítási rendszer a gyakorlati vizsgákon?

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – maximum 200 pontot szerezhettek. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.

Egy vagy két gyakorlati vizsga van a közismereti, kétszakos osztatlan tanárképzés egyes – művészeti jellegű – szakpárjain is. Amennyiben az egyik szakon emelt szintű érettségi alapján számolják ki a felvételi összpontszámot, azért többletpontot kaphattok. Más jogcímen ezeken a szakpárokon többletpontot nem kaphattok - írja a felvételi tájékoztató.

Fontos, hogy a gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A tervezett vizsgaidőpontokat ebben a táblázatban megnézhetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.