Kiváló novellát kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint, aki a József Attila- és a Radnóti Miklós-vers összehasonlításáról szóló feladatot is értékelte.

„Egy mindenki által ismert alapkölteményről van szó, József Attila egyik korai művéről, amely egyes szám első személyű, tehát a beszélő erőteljes jelenléte figyelhető meg a versben – ennek ellenére a természeti elem kitüntetett pozícióban van” – mondta az összehasonlító elemzés feladatáról Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részének egyik feladata József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című művének összehasonlító értelmezése.

A szaktanár kiemelte: József Attila versében a kert a biztonság, a gondviselés, a menedék motívumaként jelenik meg, ezzel szemben állítja a mű a pusztulást. Kitért arra is, hogy ütemhangsúlyos költeményről van szó, alliterációkat is tartalmaz, a hangzás alapvetően vidám.

Radnóti Miklós költeményében – emelte ki a szaktanár – bonyolultabb a beszélői megszólalásmód, ugyanis az egyes szám első személy mellett az önmegszólítás is megjelenik. „A megjelenített természeti képekben az értékvesztés pillanatának vagyunk a szemtanúi, megjelenik a fény-sötétség motívum, amely szintén az elmúlást erősíti fel. A József Attila-verssel szemben itt referenciális elemek is vannak, amelyek a történeti kontextust is megjeleníthetik” – magyarázta, hozzátéve: összességében mindkét költemény posztromantikus képekből építkezik – virágmotívum, kerttoposz, fényszimbolika.

Magyarérettségi: hogyan kellett megoldani az érveléses feladatot?

Itt van a középszintű magyarérettségi gyakorlati szövegalkotás feladatrészének megoldása.

Itt nézhetitek meg az összehasonlító elemzés megoldását.

Itt van a középszintű magyarérettségi műelemző feladatának megoldási javaslata.

„A diákokat nem érhette kellemetlen meglepetés”

„Ez a Mándy-novella nem a törzsanyag része, de a gimnáziumi oktatásban a Mándy-életmű kitüntetett helyen szerepel, vagyis a diákokat nem érhette kellemetlen meglepetés. Korrekt értelmezési irányokat szab meg a feladat: be kell mutatni az anya-fiú kapcsolat sajátosságait és az elbeszélés módját, poétikáját, az összegzésben pedig arra kell rámutatni, hogy az elbeszélésmód poétikája hogyan segít megérteni az anya-fiú kapcsolatot” – mondta a novellaelemzésről Szabó Roland, hozzátéve: a beszélő a történéseket kívülről rögzíti, de nagyon aprólékosan. „Sok a párbeszédes rész, az anya-fiú kapcsolat a párbeszédekben előrehaladva bontakozik ki, ezt erősíti az elbeszélő kommunikációja” – magyarázta.

Az anya-fiú viszonyra enged következtetni a beszélgetésük mellett a testi érintés, „ám ami a legnagyobb poétikai bravúr ebben a novellában, amikor az elbeszélő a fény és az rányék váltakoztatásával érzékelteti a két szereplő kapcsolatának a dinamikáját – a fiú visszavonul a sötétbe, majd kijön a fényre. Ezek a momentumok azt is érzékeltetik, hogy egymás megértésén vagy meg nem értésén alapul a kapcsolatuk, és ennek függvényében változik”. A novella társadalmi meghatározottságot is közvetít, az elvtárs-elvtársnő kifejezés a kommunista diktatúra jelenlétére utalnak, „a novella zárlata arra is rávilágít, hogy az önálló személyiséget mennyire meg tudja bomlasztani az a társadalmi környezet, amely körbeveszi őket”.

A szaktanár szerint kiváló novelláról van szó, „nagyon jól lehet elemezni, ám ügyelni kell a problémák felvetésére, tehát a szereplők viszonyrendszerére, az elbeszélés poétikájára.