Jól látható tendencia, hogy a feladatsor összeállítói az összehasonlító elemzés felé próbálják terelni a diákokat Érettségi-felvételi
Eduline

Jól látható tendencia, hogy a feladatsor összeállítói az összehasonlító elemzés felé próbálják terelni a diákokat

„Vannak benne apróbb csapdák és hibák, de alapvetően jó írásbeliről van szó, a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés például hibátlan feladat” – mondta az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű magyarérettségi feladatsoráról. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának vezetőtanára úgy véli, a két műelemzési feladat közül a novellaelemzés volt a könnyebb, a két ismert szerző – József Attila és Radnóti Miklós – versének összehasonlítása komolyabb kihívást jelenthet a diákoknak.

 „A játékról szóló szöveg megfelelő, világos, a bekezdések nagyon tisztán egy-egy témát fejtenek ki, emiatt a szöveget jól lehet kezelni, jól lehet benne visszakeresni” – mondta a szövegértési feladatsorról az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, kiemelve azt is: egy-két feladatban voltak apró instrukciós hibák, például az első feladatban is, „ez azért szerencsétlen dolog, mert az első feladatnak olyannak kell lennie, amit a diák könnyűnek érez”.

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Az első feladat A) részében például nem jelzi a feladat, hogy mit is jelent a kis a) és a kis b), ha vázlatpontokat, akkor túl sok az erre adott vonalazott hely. A feladat B) részében  pedig  nehéz megadni a játék tág értelmezését, mivel  az  a bázisszövegben sincs  rendesen  meghatározva.   A negyedik feladatban is van egy problémás pont a játék jellemzői közül a háromnak  kikövetkeztethető az ellentéte, a negyediknél ugyanez a következtetés  tévedéshez vezet. A játék szabad akarattal választott, a munka nem – ilyen egy jó ellentétpára . Az azonban nem ugaz, hogy a játék tér- és időbeli meghatározottságával szemben a munka vagy a rítus ne lenne térben és időben meghatározott.  „A hatodik és a hetedik feladat nehéz, ezeknek a megoldásához magasabb szintű elvonatkoztatási készségre volt szükség, a diákok egy része ezeket a feladatokat valószínűleg nem tudta jól megoldani. Ez nem baj, mert a feladatsornak valamennyire szórnia kell, és ha nincsenek benne nehéz feladatok, akkor ezt a szerepét nem tölti be” – magyarázta Arató László.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés kiemelkedő, érdekes feladat volt. „Az érvelés témája – a szinkronizált/feliratozott filmek – izgalmas téma, itt állást kell foglalni és azt három-öt érvvel alátámasztani. Korrekt, érdekes feladatról van szó. A gyakorlati szövegalkotás is ilyen, az instrukció sem hagyja magára a diákot, hanem kiemeli, hogy a levélnek tartalmaznia kell a helyzet ismertetését, illetve jól megfogalmazott kérdéseket, amelyekre a levélíró a jegyzőtől  válaszokat vár” – mondta.

Mándy Iván, József Attila és Radnóti Miklós

Arató László úgy véli, idén a novellaelemzés volt a könnyebb a középszintű írásbeli második részének két feladata közül. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Mándy Iván Nyaralás című novelláját kellett értelmezni, a megadott szempontokat – anya és fia kapcsolatának jellemző vonásai, az elbeszélésmód milyen sajátosságokkal, poétikai megoldásokkal fejezi ki a kapcsolati jellemzőket, a családi viszonyokra is ható társadalmi légkört – jónak tartja. „Ki kellett emelni a homály, a néha láthatatlan forrású hangok dominanciáját, a nagy csendben riasztóan hangosnak tűnő apró zajokat  a távolság-közelség szerepét, a sötétség-világosság ellentétet. Ezek fejezik ki a fiú és az anya közötti távolságot. Ez egy nagyon szép novella, egy érzékeny olvasó kiválóan tudja elemezni” – mondta.

Kiemelte azt is: a középszintű írásbeli két műelemzési feladata közül a diákok nagy része általában a novellaelemzés mellett dönt, „ám látható egy olyan tendencia, hogy a feladatsor összeállítói a novellaelemzés abszolút uralmával szemben az összehasonlító elemzés felé próbálják orientálni a gyerekeket”, így került a diákok számára ismeretlen Mándy Iván egy novellája a két közismert és népszerű költő – József Attila és Radnóti Miklós – egy-egy ismertebb versével párba.

Arató László úgy véli, jóindulatú döntés volt, hogy József Attila az egyik szerző, hiszen az ő életművét a középiskola utolsó évében tanulják a diákok, ugyanakkor a két vers összehasonlítása nem volt könnyű feladat. „A három megadott szempont sorrendje nem biztos, hogy szerencsés, az első ugyanis arra kéri az érettségizőket, hogy hasonlítsák össze a két mű szerkezeti jellemzőit. Azzal segíteni lehetett volna a diákoknak, ha az első utasítás arra szólít fel, hogy a két vers hangulatát megteremtő nyelvi tényezőket vessék össze először, hiszen üvöltően különbözik hangulatában a két vers” - magyarázta.

„József Attila kamaszos hangú, hetyke, tavaszias, csengő-bongó, lendületes vers. Míg a Radnóti-mű egy aggódó férfi baljós jeleket látó verse, ennek megfelelően például hosszabbak a sorok k, sok benne a jambikus ritmust trocheusokkal megzavaró döccenő, ez József Attila sodró zeneiségével szemben feltűnő. Közös motívum a halál, de míg József Attilánál ez csak a vers legvégén, csattanóként jelenik meg, Radnótinál az egész művet áthatja. A kert és a külvilág viszonyára is ki kellett térni: míg József Attila kertje vidám, addig Radnótié tele van félelemmel, aggodalommal, a biztonság hiányát jeleníti meg” – sorolt néhány szempontot, hozzátéve: a két művet nagyon jól össze lehetett hasonlítani, bár nagyon különböznek egymástól. 

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.