Felvételi pontszámítás: melyik természettudományos tárgy eredménye számít? Érettségi-felvételi
Eduline

Felvételi pontszámítás: melyik természettudományos tárgy eredménye számít?

Hány pontot szerezhettek a 2019-es felvételin a középiskolai év végi jegyeitekkel? Melyik természettudományos tárgy eredményét veszik figyelembe?

Öt tantárgy utolsó két év végi osztályzatait kell összeadni, így maximum 100 pontot szerezhettek:

magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),
történelem,
matematika,
legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy.

Természettudományos tantárgy a fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret és a természettudomány.

Ha egy diák egy természettudományos tárgyat sem tanult két tanéven keresztül (vagy két természettudományos tárgy, amelyet legalább egy tanéven keresztül tanult), „a középiskolának az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei közül melyek azok, amelyek természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek”, írja a felvételi tájékoztató.

A 2019-es felsőoktatási felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.