Milyen lesz az alkalmassági vizsga a tanárszakokon?

Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?

Az alkalmassági vizsga kötelező része a jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút-fejlődési terveiről, arról, hogy miért szeretne tanár lenni.

A vizsga másik része választható:

• vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése,
• vagy beszélgetés a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.

A felvételi tájékoztató kiemeli: a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányainak folytatását.
Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2019-ben
Milyenek lesznek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon? Itt találjátok a 2019-es listát.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.