Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 1. része: tanulmányi és érettségi pontszámítás.

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon

Maximum 500 pont – ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel. A minimumponthatár évek óta nem változott: azok a jelentkezők, akik az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért kapott többletpontokkal, de az egyéb jogcímen járó többletpontok nélkül 280-nál kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetik meg tanulmányaikat. Persze a legtöbb képzésen ennél jóval magasabb ponthatárokat húznak majd 2019 júliusában, a legnépszerűbb BA- és BSc-szakokon például várhatóan ismét 400 feletti előzetes ponthatárok lesznek.

Pontduplázás: 2019-ben is lesz

Az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkezők 2019-ben is kétféleképpen számolhatják majd ki összpontszámukat. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámot, valamint a többletpontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontszámot, és ahhoz adják hozzá a többletpontokat. A két módszer közül azt alkalmazzák majd, amelyik a felvételizőnek kedvezőbb.

Tanulmányi pontok: maximum 200 pont

A felsőoktatásba jelentkezők középiskolai érdemjegyeikkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100+100 pontot szerezhetnek.

Középiskolai érdemjegyek: maximum 100 pont

A felvételizőknek először az öt fő tantárgyból kapott – utolsó két év végi – érdemjegyeiket kell összeadniuk, majd kettővel megszorozniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemjegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy választott idegen nyelv és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgy érdemjegyét kell figyelembe venni (természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha a jelentkező egy természettudományos tárgyat sem tanult két évig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnia.

Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont

Ezután az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredményekkel – a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagával – kell számolni. Azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt vizsgáztak, az érettségi bizonyítványukban szereplő jegyeket a következőképpen válthatják át: a 2005 előtt tett vizsgák középszintű érettséginek számítanak, a jeles 100, a jó 79, a közepes 59, az elégséges 39 százalékos eredménynek felel meg.

Érettségi pontok: maximum 200 pont

Az érettségi pontok kiszámításakor csak annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményével kell kalkulálni, amely a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként maximum 100 pontot lehet szerezni (vagyis a 100 százalékos eredmény 100 pontot ér, a 73 százalékos 73 pontot és így tovább), összesen 200 pontot. A pontszám független attól, hogy a két tárgyból tett érettségi közép- vagy emelt szintű. Ha egy felvételiző az adott képzésen választható tárgyak közül többől is érettségit tett, a két legjobb eredményűvel kell számolni.

Ez a cikk a 2019-es HVG Diploma különszámban jelent meg. A HVG ugyanis ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2019 rangsort keressétek az újságárusoknál vagyrendeljétek meg itt, a kiadótól.