Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2019-es felvételin Érettségi-felvételi
Eduline

Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2019-es felvételin

Változnak-e 2019-ben a felvételi minimumponthatárai? Hány pontot kell a felvételizőknek gyűjteni ahhoz, hogy bekerülhessenek a kiválasztott képzésre? Itt a válasz:

Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:

- alap- és osztatlan szakon 280 pontot
- felsőoktatási szakképzésen 240 pontot
- mesterképzésen pedig 50 pontot.

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek - írja a Felvi.

Azonban ezek teljesítése önmagában nem elég a felvételihez. Az emberi erőforrások minisztere néhány alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre szükséges követelményt (minimumpontszámot) állított. Azonban fontos, hogy egyes esetekben – jellemzően a szakos kapacitás okán – az előre megállapított ponthatár módosulhat.

A minimumponthatáros képzések teljes listáját itt megnézhetitek.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyen szakokra jelentkezhettek a 2019-es felvételin: itt a képzések teljes listája

Elindult a 2019-es felsőoktatási felvételi, az egyetemek és főiskolák közzétették jövő szeptemberben induló képzéseik listáját.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.