Visszatáncolt a kötelező természettudományi érettségi bevezetésétől az oktatási államtitkárság: a köznevelési koncepció nyilvánosságra hozott változatában a korábbi ígéretekkel ellentétben szó sincs a kötelező fizika-, kémia- és biológiavizsgáról. Kérdés, hogy mi lesz a kétszintű érettségivel, az államtitkárság ugyanis egységes feladatsorokról ír, miközben a diákok jelenleg kétféle teszt közül választhatnak. Az már most biztos, hogy a kettest nehezebb lesz megszerezni.

„Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választható természettudományos tantárgy, biológia, fizika vagy kémia, humán tagozatokon választható a természettudomány tantárgy is” – a 2010 decemberében nyilvánosságra hozott közoktatási tervezet még így összegezte az új érettségi legfontosabb elemét, a kötelező természettudományi vizsgát. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár többször úgy nyilatkozott, hogy az egyetemek és a főiskolák természettudományi karaira jelentkezők alacsony létszáma és felkészületlensége miatt „muszáj” hozzányúlni a középszintű fizika-, kémia- és biológiaoktatáshoz is.

Bár komoly tiltakozást ezt a terv nem váltott ki (akik tiltakoztak, azok a diákok túlterheltségére hivatkoztak), az oktatási államtitkárság mégis úgy döntött, hogy kihúzza a kötelező természettudományos vizsgát, így azt a közoktatási koncepció legutóbbi, péntek reggel nyilvánosságra hozott változata már nem tartalmazza. Mindez azt jelenti, hogy hat tantárgy helyett csak ötből kell majd vizsgázni.

A korábbi tervekkel ellentétben a szakközépiskolai érettségi sem változik drasztikusan. 2010 végén még úgy nyilatkozott az államtitkárság, hogy meg kell fontolni, a matematika, a történelem vagy a szabadon választható tárgy helyett nem érdemesebb-e egy szakmai tárgyat kötelezővé tenni. A kormány által elfogadott tervezet alapján végül a szabadon választható tárgy esett el, helyette minden szakközépiskolásnak szakmai tantárgyból kell vizsgáznia.

Bár kémiából, fizikából és biológiából mégsem kell majd érettségizni, a 2012-től érvényes felvételi szabályok alapján a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy kötelezően választandó természettudományi tantárgy 11. és 12. év végi jegye is beleszámít majd a felvételi összpontszámba. Az új szabály a 2011 tavaszán elfogadott rendelet alapján először a 2012-ben felvételizőkre vonatkozik majd: eddig a végzős diákok dönthették el, hogy a négy kötelező tárgy mellett melyik tantárgy év végi jegyét adják hozzá a pontszámukhoz.  Így azok, akik egyik tárgyból sem szereztek jó jegyeket, csak az érettségiben bízhatnak. Az a lehetőség ugyanis 2012-ben még biztosan megmarad (legalábbis eltörlésére vonatkozó tervek nem szerepelnek a kormányrendeletben), hogy minden felvételizőnek kétféle képlettel számolják ki a többletpontok nélküli pontszámát: az egyik a tanulmányi és érettségi pontok összege, a másik az érettségi pontok kétszerese. A változásról és a legfontosabb szabályokról itt olvashatsz.

Kétszintű érettségi: megy vagy marad?

„Az érettségi egyrészt a középfokú tanulmányok sikeres lezárását, másfelől a felsőfokú továbbtanulásra való készséget igazolja. E két funkció belsőleg tagolt, egymásra épülő, de egységes vizsgakövetelményekben és feladatokban jelenik meg” – ennyi áll a közoktatási koncepcióban az érettségi vizsgákról. Hoffmann Rózsa korábbi nyilatkozatai és a felsőoktatási törvény tervezetének – szerkesztőségünk birtokába jutott – változatában szereplő elemek alapján kérdés, mindez nem azt jelenti-e, hogy a jelenlegi formájában megszűnik a kétszintű érettségi.

Az oktatási államtitkár július közepén a Mádl Ferenc Kör javaslatára (amely széles skálájú, de egyszintű érettségit vezetne be) úgy reagált: nem áll tőlük távol az elgondolás, többször felmerült, hogy a szinteket egy egységes érettségin belül is el lehet különíteni. A felsőoktatási tervezetben az áll, hogy „új érettségi rendszeren” dolgozik a kormány, ráadásul a két szint eltörlése mellett financiális érvek is állhatnak: a 2011-es érettségi megszervezése 1,2 milliárd forintba került, a tantárgyi bizottságoknak ugyanis kétféle feladatsort és megoldókulcsot kell összeállítani, ahogy a szóbeliket is két helyszínen, kétszer annyi pedagógussal lehet csak megoldani, mint korábban.

Az már most biztos, hogy a ketteshez több pont kell majd, mint eddig - Hoffmann Rózsa korábban az eduline-nak azt mondta, tarthatatlan helyzet, hogy míg Európa más országaiban ötven százaléktól kapták meg az elégségest az érettségizők, addig itthon már húsz százaléktól. A kötelező közösségi munka sem került ki a közoktatási koncepcióból, a diákok csak akkor érettségizhetnek, ha legalább ötven óra közösségi szolgálatot végeztek - ez lehet szociális és környezetvédelmi munka is, amelyről külön naplót kell vezetni.

Szabó Fruzsina
eduline