A ponthatárok meghatározása a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljáráshoz hasonlóan történik: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolja be a jelentkezőket.
Fontos különbség azonban, hogy azokon a képzéseken, amelyeket már a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál. A jelentkezők teljesítményétől, felvételi összpontszámától függően előfordulhat, hogy egyes képzéseken a 2011. július 21-inél magasabb ponthatárt állapítanak meg.
Ponthatárhúzás júliusban - ma hozzák nyilvánosságra a pótfelvételi ponthatárait
Fotó: Stiller Ákos Ha az adott képzés eddig nem indult, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál - alapképzési szakok, egységes, osztatlan képzések esetén 200 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 140 pontnál.
A ponthatárok a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a www. felvi. hu oldalon tekinthetők meg augusztus 29-én estétől. A felvettek a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
