Gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy és számvitel, mérnök informatikus, gépészmérnök, kommunikáció és médiatudomány, kereskedelem és marketing – az előző évekhez hasonlóan idén ismét ezek a legnépszerűbb alapképzések. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért 2010-ben, és hol várhatóak magas ponthatárok?
Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak be idén, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis ennyi államilag finanszírozott hallgatói férőhellyel gazdálkodhatnak az egyetemek és főiskolák. A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.
A 2010-es Pont Ott Parti. 462 volt a legmagasabb ponthatár
Fotó: Stiller Ákos Ezeken a képzési területeken tovább élesedhet a verseny, a jelentkezők száma ugyanis az elmúlt három-négy évben több ezerrel nőtt – turizmus-vendéglátásra, gazdálkodás és menedzsmentre, valamint pénzügy és számvitel szakra összesen több mint tízezren jelentkeztek, ez pedig valószínűleg a ponthatárokon is meglátszik majd. 2010-ban négyszázharminc-négyszázötven közötti pontszámmal lehetett bejutni a turizmus és vendéglátás alapképzésre: a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük jelentkezőknek. A 2011-es felvételi eljárás legnépszerűbb alap- és mesterszakjairól itt olvashatsz.
A legnépszerűbb szakok
A legmagasabb 2010-es ponthatár
Turizmus és vendéglátás
446 (BCE-GTK)
Gazdálkodási és menedzsment
453 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Jogász
426 (ELTE-ÁJK)
Mérnök informatikus
446 (BCE-GTK)
Pénzügy és számvitel
448 (BCE-GTK)
Gépészmérnöki
372 (BME-GÉK)
Nemzetközi gazdálkodás
462 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Kommunikáció és médiatudomány
452 (ELTE-BTK)
Általános orvos
434 (SE-ÁOK)
Kereskedelem és marketing
453 (BCE-GTK)
A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb pont – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 pontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra. Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.
Bölcsészképzések: az ELTE-n kérik a legtöbb pontot
A bölcsészettudományi területen nagyobb a szórás, a három legnépszerűbb szakhoz – a pszichológiához, az andragógiához és az anglisztikához – legalább 354 pont, vagyis négyes-ötös érettségi és legalább egy középfokú nyelvvizsga kellett, de az ELTE-n csak a kitűnőre érettségizők mehettek biztosra, ott ugyanis 449, 399 és 419 pontot kértek a hallgatóktól.
2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel. A 2010-es ponthatárokat itt nézheted meg.
Online már elindult az ügyintézés, személyesen azonban csak április második hetében lesz. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az első osztályba készülő általános iskolások beiratkozásáról.
