Gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, pénzügy és számvitel, mérnök informatikus, gépészmérnök, kommunikáció és médiatudomány, kereskedelem és marketing – az előző évekhez hasonlóan idén ismét ezek a legnépszerűbb alapképzések. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért 2010-ben, és hol várhatóak magas ponthatárok?
Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak be idén, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis ennyi államilag finanszírozott hallgatói férőhellyel gazdálkodhatnak az egyetemek és főiskolák. A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.
A 2010-es Pont Ott Parti. 462 volt a legmagasabb ponthatár
Fotó: Stiller Ákos Ezeken a képzési területeken tovább élesedhet a verseny, a jelentkezők száma ugyanis az elmúlt három-négy évben több ezerrel nőtt – turizmus-vendéglátásra, gazdálkodás és menedzsmentre, valamint pénzügy és számvitel szakra összesen több mint tízezren jelentkeztek, ez pedig valószínűleg a ponthatárokon is meglátszik majd. 2010-ban négyszázharminc-négyszázötven közötti pontszámmal lehetett bejutni a turizmus és vendéglátás alapképzésre: a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán 446, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 418, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 409 pontra volt szükségük jelentkezőknek. A 2011-es felvételi eljárás legnépszerűbb alap- és mesterszakjairól itt olvashatsz.
A legnépszerűbb szakok
A legmagasabb 2010-es ponthatár
Turizmus és vendéglátás
446 (BCE-GTK)
Gazdálkodási és menedzsment
453 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Jogász
426 (ELTE-ÁJK)
Mérnök informatikus
446 (BCE-GTK)
Pénzügy és számvitel
448 (BCE-GTK)
Gépészmérnöki
372 (BME-GÉK)
Nemzetközi gazdálkodás
462 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Kommunikáció és médiatudomány
452 (ELTE-BTK)
Általános orvos
434 (SE-ÁOK)
Kereskedelem és marketing
453 (BCE-GTK)
A gazdálkodási és menedzsment szakhoz szintén a Corvinuson kellett a legtöbb pont – a magyar nyelvű képzéshez 445, az angol nyelvűhöz 453, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 pontszám alatt nem vett fel hallgatókat erre a szakra. Az osztatlan jogászképzéshez átlagosan 416-417 pontra volt szükségük a felvételizőknek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legmagasabb, 426 a ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a pécsi és a szegedi egyetemre már 417 ponttal, a miskolci és a pécsi egyetem jogász szakjára pedig 416 ponttal is be lehetett jutni.
Bölcsészképzések: az ELTE-n kérik a legtöbb pontot
A bölcsészettudományi területen nagyobb a szórás, a három legnépszerűbb szakhoz – a pszichológiához, az andragógiához és az anglisztikához – legalább 354 pont, vagyis négyes-ötös érettségi és legalább egy középfokú nyelvvizsga kellett, de az ELTE-n csak a kitűnőre érettségizők mehettek biztosra, ott ugyanis 449, 399 és 419 pontot kértek a hallgatóktól.
2010 legmagasabb ponthatárát a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták meg: a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 462, a nemzetközi tanulmányokhoz pedig 461 pont, vagyis legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett. A 2009-ben jelentkezőknek még nehezebb dolguk volt, akkor a nemzetközi gazdálkodás képzésre jelentkezők maximum tizenegy pontot veszíthettek a maximális 480 pontból, míg a nemzetközi tanulmányok szakra 462 pont alatt senkit nem vettek fel. A 2010-es ponthatárokat itt nézheted meg.
Rózsafa, emlékkönyv, egyedi, kézműves apróság – ilyen, és ehhez hasonló ajándékokkal készülnek az érettségi előtt álló, ballagó diákok az osztályfőnöknek. Vannak olyan iskolák, ahol minden pedagógus kap valami kis apróságot, de arra is akad példa, ahol nem szokás az ajándékozás.
