Történelemből középszinten 1.276 helyszínen 86 396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6 265 diák érettségizik. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.
A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart, két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. Milyen lesz az idei feladatlap, és mire érdemes odafigyelni az esszékérdéseknél? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Fotó: Túry Gergely Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a diákok gondoskodnak, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet az intézmény biztosít.
A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll ( egyszerű, rövid választ igénylő, illetve szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása). A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.
Az írásbeli feladatsort itt is mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.