Emelt szintű történelemérettségi: dualizmus, gyarmatok és Jugoszlávia a feladatok között Érettségi-felvételi
Eduline

Emelt szintű történelemérettségi: dualizmus, gyarmatok és Jugoszlávia a feladatok között

A harmincéves háború és Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája is szerepelt az emelt szintű történelemérettségi feladatai között. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint országszerte fennakadás nélkül, problémamentesen zajlottak le a vizsgák, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés.

A középszintű történelemérettségi első részének feladatait és nem hivatalos megoldásait itt nézhetitek meg, az esszéfeladatok megoldását pedig itt találjátok.
Az emelt szintű írásbeli 240 percig tartott. Az első rész megoldására 90 perc volt, ez alatt rövid, tesztjellegű feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, ehhez atlaszt nem használhattak. A feladatok között szerepelt a középkori kereszténységre, a XVIII. századi nagyhatalmi küzdelmekre, Erdély társadalmára, a dualizmus korának gazdaságára, XX. századi magyar politikusokra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, így például Jugoszlávia felbomlása vagy a magyarországi demográfiai helyzet.
   
A második rész megoldására 150 perc volt. A sokféle forrás mellett a vizsgázót már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból négy megoldása kötelező volt, ezek között szerepelt például a harmincéves háború, a gyarmatok függetlenedési folyamata, a szövetségesek második világháborús együttműködése, a középkori magyar királyok jövedelmei, a reformkori magyar társadalom, valamint Klebelsberg Kunó egykori miniszter kultúrpolitikája.

MTI
Ötletük sincs a Harvardon tanuló külföldi hallgatóknak, mi történik, ha a Trump-kormány miatt nem tanulhatnak tovább az egyetemen Felsőoktatás Székács Linda

Ötletük sincs a Harvardon tanuló külföldi hallgatóknak, mi történik, ha a Trump-kormány miatt nem tanulhatnak tovább az egyetemen

Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.