Komoly biztonsági előírásokat kell betartaniuk az érettségi feladatsorokat összeállító és szétosztó tanároknak, jegyzőknek, nyomdászoknak, hivatalnokoknak és iskolaigazgatóknak. Az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, hogy elkerüljék az 1989-es és a 2005-ös tétellopásokhoz hasonló botrányokat. Utánajártunk, hogyan jutnak el a feladatlapok a tételeket összeállító bizottságoktól a középiskolákig. Van, amikor a portás a feladatsorok ura.

Hétfőn a magyarérettségivel kezdődik az érettségi szezon: a feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n!

A magyar, a matematika, a történelem és az összes többi érettségi tantárgy feladatlapjait, valamint a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat külön-külön tételkészítő bizottságok állítják össze. A tanárok csak olyan számítógépen dolgozhatnak, amely nincs hálóztra kötve, nem küldhetnek olyan e-mailt vagy sms-t, amelyben szó esik a tesztekről, de a biztonsági szabályokat tartalmazó minisztériumi rendelet még a fájlok törlésének módját is meghatározza: úgy kell törölni, hogy az eredeti tartalmat senki ne tudja visszaállítani.

A titokban elkészített feladatsorok az Oktatási Hivatal (OH) Érettségi és Versenyszervezési Osztályához kerülnek, ahol egy-egy másolatot készítenek – ezek az OH Titkos Ügykezelésébe kerülnek. Mivel mindegyik tantárgyból minden évben több feladatsort állítanak össze, az Oktatási Hivatal vezetője sorsolással választja ki azt a verziót, amely végül a diákok elé kerül. Ezután – akár egy akciófilmben – az OH épületének egy-egy szobájában két szakértő ellenőrzi a kérdéssorokat, persze nekik is titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, ahogy az összes többi munkatársnak.

Pletykás nyomdászok kizárva

Ezután kerülnek nyomdába a feladatlapok, de csak azok dolgozhatnak a dokumentumokkal, akik titoktartási nyilatkozatot írtak alá, leadták személyes adataikat az Oktatási Hivatalnak, és akik hajlandóak otthon hagyni mobiltelefonjukat, táskájukat, kamerájukat. A munkát biztonsági őrök figyelik, emellett videórendszerrel is rögzítik az eseményeket.

A feladatlapokat visszaszállítják az Oktatási Hivatalba, ahol a logisztikai osztály kezdi szétválogatni a teszteket – minden egyes munkanap végén az épület portársa ellenőrzi a munkatársak táskáit és zsebeit, hogy nincs-e náluk egy-egy példány a matek- vagy éppen a töriérettségiből, sőt még a fegyveres őrök zsebeit is kiforgathatja. A bedobozolt lapok az OH-ból a körzetközponti jegyzőkhöz, onnan pedig az iskolaigazgatókhoz kerülnek, akik a vizsga napján, kora reggel veszik át a dolgozatokat, majd egy bizottság előtt bontják fel és osztják ki az érettségizőknek.

Tanultak az 1989-es és a 2005-ös botrányból?

Nem véletlen, hogy az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, a kétszintű érettségi ugyanis már a bevezetés évében hatalmas botránnyal debütált. Az internetre már vasárnap este felkerült a magyarérettségi feladatlapja, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra. A 2005-ös tavaszi vizsgaidőszak előtt pár héttel ráadásul kiderült, hogy a kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.

A 1989-es - a Moszkva tér című film alapötleteként is szolgáló - érettségi botrány is hasonló volt. Több budapesti és Pest megyei középiskolában már jó pár nappal az érettségi időszak megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ezért a Művelődési Minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került. Az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányairól itt olvashatsz.

eduline