Ellopott tételek, elcserélt feladatsorok és hibás tesztlapok - az elmúlt húsz évben az összes létező módon sikerült elrontani az érettségi megszervezését. Volt olyan gimnázium, ahol tévedésből egy héttel korábbi időpontra hívták be a vizsgázókat, máshol az írásbeli eredményeket kellett megsemmisíteni, mert az iskola elfelejtett záróvizsgát szervezni az előrehozott érettségire jelentkezőknek. A pálmát a 2000-es érettségi botrány viszi: véletlenül az 1999-es olaszérettségi nyelvtani tesztjét osztották ki a végzősöknek.

2010: elvesztek az érettségire jelentkezők adatai

A 2010-es tavaszi érettségi közép- és emelt szintű feladatsorai mindenféle probléma nélkül megérkeztek a középiskolákba, az érettségi jelentkezésekkel azonban már adódtak problémák: több mint kétezer végzős diák adatai vesztek el, az Educatio Nonprofit Kft. egy hardverhiba miatt ugyanis nem tudta elmenteni az oktatási intézményektől beérkező jelentkezéseket, így azokat minden iskolának újra el kellett küldenie. Ahol minden diák megbukott az érettségin: összefoglalónkat itt olvashatod el.

2009: érvénytelen érettségi egy szentgotthárdi középiskolában

Kínos hiba miatt érvénytelenítették a szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola nyelvi előkészítős osztályának írásbeli eredményeit: az iskola nem tartott előzetes záróvizsgát a teljes középiskolai tananyagból, enélkül azonban senki nem jelentkezhet előrehozott érettségire. A 12. évfolyamos diákoknak a 13. évfolyam anyagából is vizsgázniuk kellett volna – az intézmény igazgatója szerint azért nem tartottak külön vizsgát az utolsó év anyagából, mert a tanrendben már csak ismétlő foglalkozások szerepelnek. A harminc tanuló végül az őszi vizsgaidőszakban tehetett előrehozott érettségit.

2005: idő előtt felkerültek az internetre a megoldások

A kétszintű érettségi már a bevezetés évében hatalmas botránnyal debütált: az internetre már vasárnap este felkerült a magyarérettségi feladatlapja, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra. A 2005-ös tavaszi vizsgaidőszak előtt pár héttel ráadásul kiderült, hogy a kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.

2003: hamarabb írták meg a német- és franciaérettségit

A kijelölt időpontnál egy héttel korábban, május 16-án írták meg német és francia nyelvből a szakközépiskolai érettségit a miskolci Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Iskolában. A tévedés oka az volt, hogy a tanév rendjéről szóló rendeletben még a május 16-i dátum szerepelt, amelyet februárban egy héttel későbbre tolt az oktatási minisztérium, az Oktatási Közlönyben megjelent információt azonban elfelejtették átvezetni az érettségi beosztásba. „Tavaly még röhögtem azokon az iskolavezetőkön, akik a német tételeket bontották ki hamarabb, most én jártam így” – nyilatkozta akkor a középiskola igazgatója. A baki miatt összesen kilencezer diák póttételeket kapott a hivatalos vizsgán.

2002: hiányzott a szöveggyűjteményből a VII. Ecloga

A 2002-es magyarérettségin olyan tétel szerepelt – Radnóti Miklós VII. Eclogája –, amely az ország legtöbb középiskolájában használt irodalmi szöveggyűjteményben nem volt benne, ezért a tételek kihirdetése után a tanárok kénytelenek voltak százával másolni a Radnóti-köteteket, csúszott az egész vizsga.

2000: elfelejtették, hogy előző évben már megvolt

A 2000-es érettségi viszi a pálmát – már ami a botrányokat illeti. Az olasz nyelvből érettségizőket kellemes meglepetés érte az írásbeli vizsgán, a feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-ben már megírt, az összes középiskolában többször kitöltött teszt volt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedés okát, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.

1998: beolvasták a megoldásokat

Az 1998-as érettségi időszak sem volt problémamentes, a matekvizsga napján a tételek kihirdetése után – akkor még a „zöld feladatgyűjtemény” példáiból állt a feladatsor – a Rádió 1 kereskedelmi adó beolvasta a megoldásokat. Az oktatási minisztérium azonnal az ORTT-hez fordult, ám annak elnöke közölte, hogy a testületnek nincsen szankcionálási joga.

1989: kiszivárogtatták a tételcímeket

Több budapesti és Pest megyei középiskolában már jó pár nappal az 1989-es érettségi időszak megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ez a botrány adta az alapötletet a Moszkva tér című film sztorijához is. Az érettségi szervezését koordináló Művelődési Minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.

eduline