Május 2-án a magyar nyelvi és irodalmi vizsgákkal kezdődik az idei érettségi időszak: a feladatsor felépítése nem változott, középszinten továbbra is egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot kell megoldani, emelt szinten azonban nyelvi-műveltségi kérdésekre is válaszolni kell.
A magyar nyelvi és irodalmi középszintű érettségin jobb eredmények születnek, mint 2005 előtt, emelt szintre viszont alig akad jelentkező: 2010-ben az egész országban összesen ezer tanuló vállalkozott a nehezebb vizsgára, a feladatsor nehézségi szintje ugyanis ingadozó: tavaly például a műelemzés és az összehasonlítás helyett választható érvelés irodalmi irányba csúszott el, holott elvben ez nem irodalmi, hanem retorikai-kommunikációs feladat.
„Középszinten a szövegértés hol túl nehéz, hol túl könnyű, az emelt szintű tesztnek nincs is ilyen pontja, a gyakorlati szövegalkotásnak pedig inkább közép-, és nem emelt szinten lenne a helye. A szóbeli pedig túl tradicionális maradt” – mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint nem feltétlenül szükséges a két szint a diákok teljesítményének méréséhez. Megbukott a kétszintű érettségi? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Túl kevesen választják magyarból az emelt szintet
Fotó: MTI Ilyenek voltak a 2010-es feladatok
A 2010-es tavaszi középszintű érettségin a Magyar Hírlap egyik interjúját – amely Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténésszel egy eddig csak felerészt ismert Janus Pannonius-költeményről szól – kellett értelmezni, és az ehhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolni, a helyes megoldásokkal összesen negyven pontot lehetett összegyűjteni. Az érettségi második felében Szabó Magda, Karinthy Kosztolányi-paródiája és Gelléri Andor Endre közül választhattak a diákok. A 2010-es magyarérettségi feladatsorát és megoldását itt nézheted át.
A 2010-es őszi érettségin Bory István Az igazi lucifer című írását kellett feldolgozni, a vizsga második részében egy boldogságról szóló hírrel kapcsolatos érvelés, Lázár Ervin Az asszony című művének elemzése, valamint Kosztolányi Dezső Öreganyó, illetve Füst Milán Szózat egy aggastyánhoz című költeményének összehasonlítása közül választhattak az érettségizők.
Kötelező és választható feladatok
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart, két feladatlapot kell megooldanod: a szövegértési feladatlapra 60 perced, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perced van. Először a szövegértési kérdésekre kell válaszolni, és csak ennek összegyűjtése után kezdhetsz hozzá a fogalmazás megírásához.
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási részben három eltérő típusú, műfajú és témájú feladat közül választhatsz egyet, ötszáz-ezerötszáz szó terjedelmű szöveget kell írnod.
A magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces: egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésére álló időt itt is tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótárt használhatsz.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
