Két emelt szintű érettségi lesz a "belépő" 2013-tól az orvostudomány három egységes, osztatlan képzésénél (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész), illetve az agrárképzésnél az egységes, osztatlan állatorvosképzésnél - a kabinet vonatkozó döntését a kormany.hu tette közzé csütörtökön.
Egy emelt szintű érettségire lesz szükség a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási, valamint a társadalomtudomány szakjain. A felsőoktatási intézmények 2012-től emelt szintű érettségit írtak elő az erdőmérnöki (egységes, osztatlan) és az építész (egységes, osztatlan), valamint az energetikai mérnöki szakokon - olvasható a közleményben.
A tájékoztató szerint a most elfogadott rendelkezések nem érintik a felvételi eljárást, valamint a pontozási rendszert. Ugyanakkor a módosítás a felvételizők számára lehetővé teszi, hogy azok a tanulók, akik középiskolájukban nem két évig tanultak egy természettudományos tárgyat, a két, egy-egy évig tanult tárgyból összeadhassák pontjaikat.
Több szakra kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Az új szabályozás biztosítja, hogy a jövőben az idegen nyelven meghirdetett képzésekben is lehet nyelvvizsga-többletpontot számolni. Szintén újdonság, hogy a szociális képzési ágban, valamint az orvos-, és egészségtudományi képzésnél is szerveznek egészségügyi, illetve pályaalkalmassági vizsgát, továbbá nem kötelező jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi vizsga letétele annak, aki 2005 előtt érettségizett, és már van legalább egy felsőfokú végzettsége.
A közlés kitér arra is: a felsőoktatási intézményeknek könnyebbséget jelent, hogy a módosítással a keresztféléves eljárásban 10 nappal meghosszabbodott a döntési határidő, vagyis az Oktatási Hivatal január 15. helyett január 25-ig dönthet a besorolásokról - arról, hogy az érintett hallgató felvehető-e az általa megjelölt felsőoktatási intézménybe.
A kormányrendelet tartalmazza az éves felvételi eljáráshoz igazodóan módosult alap- és mesterképzési szakok jegyzékét, az elmúlt időszakban akkreditált és indított szakok listáját.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
