Némileg sokkolták a közoktatásban érintetteket a 2010-es matekérettségi harmatos eredményei, különös tekintettel arra, hogy a tanárok egybehangzó véleménye szerint idén még tovább gyengült a középszintű feladatsor színvonala. A többi tárgy érettségi eredményeit azonban nem fenyegeti egyenlőre hasonló leromlás.

Hosszabb írást közölt a HVG a 2010-es érettségi eredmények kapcsán, melyben a napokban nyilvánosságra hozott eredmény statisztikák közül kizárólag a mindenkori érettségizők “mumusával”, a matematikával foglalkozott. A nem éppen impozáns országos eredményeket értékelve (2,91-es összesített jegyátlag) sokan a matematika oktatás revízióját sürgetik - igaz ez az irányzat nem újkeletű. A többi érettségi tárgy eredményei azonban (változó szisztémák és feladatsorok ide vagy oda) nem mutatnak a matekhoz hasonlatos “lecsúszást.”

Nincs olyan nagy baj

Nincs okunk tehát végletesen leromlott szellemi állapotokat vizionálni az érettségiző korosztályok körében, hiszen az összes tantárgy idei átlaga egy hajszálnyival volt csak kevesebb, mint a tavalyi, ugyanakkor viszont megelőzte a 2008-as és 2007-es összeredményeket. (Idén 3,62, 2009-ben 3,65, míg a megelőző két évben mindkétszer 3,55-ös volt az átlag.) Az statisztikákból az is kiderül, hogy egyedül 2006-ban sikerült a tavalyi eredményt produkálni, a megelőző években jóval gyengébb összátlag sikeredett, mint az idei. (A teljes igazsághoz pedig az is hozzá tartozik, hogy a 2007-es évben még az idei gyászos eredményeket is alulmúlta a matematika érettségi, akkor ugyanis majd egy tizeddel rosszabb átlagot produkáltak országosan a vizsgázók.)

Az sem nevezhető mellékesnek, hogy a történelem érettségik összesített átlaga egyenesen a legjobbnak mutatkozik az elmúlt tíz év viszonylatában, és a magyar nyelv és irodalom átlagot is csak a tavalyi eredmény tudta felülmúlni. Az Oktatási Hivatal adatsorai szerint az elmúlt öt évben mind magyarból, mind pedig történelemből javultak a százalékos eredmények, ami persze az érettségi szkeptikusok szerint lehet, hogy a könnyű feladatsoroknak köszönhető. Elgondolkodtató lehet ugyanakkor, hogy a 2010-es történelem érettségit tekintve nem találkoztunk sem olyan diákkal, sem pedig olyan tanárral, aki a középszintű feladatsort könnyebbnek értékelte volna a megelőző évek feladatainál.

Vizsgázói “réteg” eredmények

Valószínűleg senki számára nem okoz meglepetést, hogy óriási eltérések mutatkoznak a gimnáziumi és a szakközépiskolás átlageredmények között. Míg a gimnazisták magyar érettségi eredményének jegy átlaga a négy egészhez közelít (3,95), addig ugyanez a szakközép iskolai összesítést tekintve csak 3,1. Történelemből ugyanez az arány nagyjából: 4,1-es és 3,3-as jegy átlaggal. Itt illik azonban megjegyezni azt is, hogy még a szakközepesnél is jóval szerényebb eredmények születtek a felnőttoktatásban, amely eredmények azonban nem húzzák számottevően lefelé az országos átlagot, lévén a felnőttoktatásban érettségit tevők száma elenyésző a többi vizsgázóhoz képest.

A statisztikákból az is világosan látszik, hogy a többi érettségi tárgy (idegen nyelvek, informatika, reál tárgyak) eredményei jóval kiegyensúlyozottabban alakultak az évek során - sőt, legtöbbször javuló tendenciát mutatnak. Itt külön kiemelendő például a kémia átlag, amely már második éve négy egész fölött végez (idén 4,28), de közeledik a négyhez a fizika átlag is. Természetesen ezeket a tárgyakat lényegesen kevesebben válaszják, és az is igaz, hogy akik ebből vizsgáznak, nyilván okkal teszik, ergo készülnek is rá.

Nem csak matekból osztanak elégteleneket

Érdekes adat továbbá - és némiképp ellent is mond a matekkal kapcsolatos “sirámoknak” - hogy Budapest belső kerületeiben például több bukás volt idén magyarból és történelemből, mint matematikából. Néhány kerület jó pár neves középiskoláját alapul véve azt látjuk, hogy kb. kilenc és félezer vizsgázóból mindössze huszonnégyen hasaltak el a középszintű matek írásbeliken, míg ugyanitt negyvenkét elégtelent találunk magyarból és harmincat történelemből.

Azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy ezekből a tantárgyakból számottevően kevesebb a az érettségin szerzett kettesek és hármasok száma, illetve hogy a diákok sokkal nagyobb arányban szereztek négyeseket és ötösöket, mint matematikából. Utóbbi tárgyból a - mind az egyes régiókban, mind pedig országos szinten - kimagasló elégséges osztályzatok száma (és ehhez képest az elenyészőnek számító nyolcszáz bukás) arra enged következtetni, hogy azért itt legtöbbször “kegyelem kettesek” születtek, melyek nagyobb része éppen ezért bukásnak is beillene.


eduline