Az oktatási tárca tájékoztatása szerint középszinten horvát nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen tíz, német nemzetiségi nyelvből négy vizsgahelyszínen 47, német nemzetiségi nyelv és irodalomból 7 vizsgahelyszínen 188, román nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 53, szerb nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 26, szlovák nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 15, míg szlovén nemzetiségi nyelvből egy vizsgahelyszínen négy vizsgázó tesz írásbeli érettségit.
A vizsgázók középszinten két feladatlapot oldanak meg. Az I. feladatlap (30 pontért) egy szövegértési feladatsort tartalmaz, míg a II. feladatlap (70 pontért) megjelöl három szövegalkotási feladatot, és a diákoknak a háromból kell egyet választania és ezt megoldania. A vizsgázó először a I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 60 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelynek megoldására 180 perc áll rendelkezésre.
Emelt szinten horvát nyelv és irodalomból két vizsgahelyszínen 29, német nemzetiségi nyelv és irodalomból öt vizsgahelyszínen 208, míg szlovák nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 11 tanuló tesz írásbeli érettségi vizsgát.
Emelt szinten az írásbeli vizsga egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból (30 pontért) és három különböző szövegalkotási feladatból (70 pontért) tevődik össze. A diák a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A vizsga ideje itt is 240 perc.
Nemzetiségi nyelv vizsgatárgyból középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész, az "Olvasott szöveg értése" 60 perc időtartamú, a második rész, "A nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Ezután a 30 perces "Hallott szöveg értése" rész következik, majd végül az "Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora. Az írásbeli vizsga során 117 pont érhető el.
Kedden reggel az informatika gyakorlati, míg délután közép- és emelt szinten a latin és a héber nyelvi írásbeli érettségi vizsgákat tartják.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
