11 órakor befejeződött a történelem írásbeli érettségi. A hosszú esszék között a honfoglalás, a dualizmus kora és az 1920-as évek Magyarországa szerepelt, az egyetemes történelemben pedig a görög kor, és a nők helyzetének változása közül lehetett választani. A középszintű feladatsor általunk javasolt, nem hivatalos megoldásait most itt megnézheted.

A töriérettségi feladatlapját és a hivatalos javítókulcsot innen töltheted le.

Az általunk megkérdezett tanárok szerint korrekt, mindenki számára érthető feladatok voltak, melyek közül nem hiányoztak a megszokott témák sem, mint például a1848-as szabadságharc, vagy Hunyadi János kora. 2011-ben érettségizel? Az eduline-on idén is megtalálhatod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat - rögtön az írásbeli után!





[[ Oldaltörés (töri 2) ]]




[[ Oldaltörés (töri 3) ]]




Segítség a szöveges feladatokhoz:

13.
Hely, idő: Hellasz, Balkán fsz, illetve a Földközi- és Fekete-tenger partvidéke, Kr. e. I. ezred
Több istenhit, v politeizmus
Antropomorf (emberszerű, emberformájú) istenek, emberi tulajdonságokkal, emberszerű „társadalomban”, hierarchiában.
Az istenek felügyelnek egy-egy emberi tevékenységet (pl. Apollón- költészet), földrajzi térséget (pl. Pallas Athéné – Athén)
Kultuszuk központja a templom, ahol az istent megszemélyesítő szobrot őrzik, gondozzák a papok.
A kultusz része továbbá az istennek (szobornak) adott ajándék (égőáldozat, állatáldozat stb.), az ima, amiért viszonzást várnak.
Erkölcsi elvárások nem jellemzőek, a túlvilág léte és berendezése bizonytalan.

14.
Hely, idő: A nők munkavállalása a 19. század utolsó harmadában kezdődött, de az első vh. (1914-1918) alatt és után lendült fel Európában és Észak-Amerikában.
Felső és középosztály, főleg városi asszonyai: a parasztok, munkások feleségei korábban is nagyobb arányban dolgoztak.
Okok: bevonuló férfiak helyettesítése, háborút követő gazdasági nehézségek (kenyérkereset), emancipációs törekvés (új nőideál).
Ennek következménye: új ruhaviselet, mentalitás (ld forrás), poltikai emancipáció (választójog).
A vállalt munkák a nők korábbi társadalmi szerepére épülnek (anyaság /dada, bába/; gyermeknevelés-gondoskodás /tanító, óvónő, ápolónő, orvosnő stb./, háztartás /mosó-varró-, szakácsnő stb./, szervezés /titkárnő, távírdász stb./, , szórakoztatás /pl. színésznő stb.).

15.
Hely, idő: Magyarország, melyet délről fenyeget a török a 15. században (1444 várnai csata)
Kiépült a végvárrendszer, jó védelmet biztosított még ekkor, bár egyes várai török kézre kerültek.
A törökök és keresztények erői ekkor még nagyjából kiegyenlítettek egy-egy hadjáratban, (ld. Hunyadi János hosszú hadjáratának jelentős sikerét, 1443-1444, a várnai csata első szakaszát, - ld forrás). A keresztények serege képzettségben, szervezettségben nem maradtak el a töröktől, hiszen túlerővel szemben is kezdetben sikeresek. (Ld rajz és magyarázat.)
A török elleni, az egész Balkánt felszabadító hadjárat esélyei kicsik voltak (ezt Hunyadinak nem sikerült elérni sikeres hadjárataival sem).
Thuróczy magyar oldalról mutatja az eseményeket, ezért a kezdeti sikerek leírását indokolt más forrásokkal kell megerősíteni.

16.
Hely, idő: Kárpát-medence, illetve Ny-Európa és Balkán (kalandozások); honfoglalás után (895 és 1000 között)A társadalom tagolt. Kezdetben kettős fejedelemség (gyula, kende); a fejedelem mellett kíséret (regősök, főtáltos stb. lsd ábra.) Úr - törzsfők és katonai kíséretük; nemzetségfők és kíséretük;
Bő - nemzetségi előkelők; köznép; rabszolgák (a munkák java részét nem ők végzik) A köznépi falvak egy része szolgálófalu volt, egyes termékfajták szolgáltatásával (pl. kovácsok); erre nevükből következtetnek. Szállások (hajlékok elszórtan) a folyók közelében (itatás).
A nyári szállás jurtából áll, itt legeltetés. Nomadizálás. Téli szállás: részben földbe ásott hajlék, földművelés is. A földművelés ill. téli szállás jelentősége folyamatosan nő, a két szállás közeledik egymáshoz.
Kalandozások: az előkelők vezette rablóhadjáratok egész Európában. 955-i augsburgi vereség után a nyugati hadjáratoknak vége.

17.
Az európai forradalmak leáldozásának idején, 1849 tavasza. A kápolnai csata után (február) Bécs kiadja az oktrojált alkotmányt (március, a magyar függetlenség eltörlése). A magyar erők vezetését Dembinskitől Görgey Artúr veszi át, a Felső-Tisza vidéktől Vácon keresztül Komáromig nyomul előre (ld atlasz). Windischgratz vezette császári erők visszavonulnak, de nem szenvednek döntő vereséget. A győzelmek hatására és válaszként az oktrojált alkotmányra április 14-én a magyar törvényhozás elfogadja Debrecenben a Függetlenségi nyilatkozatot. Magyarország önálló, alkotmányos, államforma nem tisztázott, államfő Kossuth Lajos kormányzó-elnök, új felelős kormány élén Szemere Bertalan.

18.
Idő: 1867-1918.
Hely: A kelet-közép-európai térség egyik felzárkózó állama Magyarország, míg a centrumban ez a második ipari forradalom kora, Magyarországon gyors egymásutánban játszódik le az első és második, ebben a korszakban. Gazdasági fellendülés háttere:
Népességnövekedés (1890 és 1910 között +4,5 millió; egynegyedével nő) urbanizáció (Budapest lakosság több mint 3x), egészségügyi viszonyok javulása. (atlasz)

Infrastruktúra: folyamszabályozások, csatornák, vasutak építése: egy lakosra jutó vasúti hosszban második Európában (atlasz) Vasútépítés állami támogatása, tarifapolitika. (Baross Gábor)Hitelintézetek tőkeállománya 60x (ábra). Erős valuta (aranyalap, Wekerle Sándor)

Ipar: a népességnövekedés, a jobbágyfelszabadítás (szabad munkaerő), beérkező szakmunkások, az infrastruktúra (szállítás, hitelszervezet stb.) fejlődése talaján, a nemzetközi konjunktúra (a válságok viszonylag kicsik és átmenetiek) és az állami iparpártolás, protekcionizmus (lásd szöveges forrás és plakát) hatására a hazai ipar nagyot lendül: széntermelés ötszörösére (1870-1910), acéltermelés nyolcszorosára nő (1880-1910) stb. (ld atlasz ábrái). Budapest, Pozsony környéke, Észak-Magyarország a fő ipari terület (atlasz).
Különösen fontos a malomipar (Bp. a térség malomipari központja, világszínvonalon, találmányok), általában az élelmiszeripar, mely a mezőgazdasághoz kapcsolódik, gyorsan előrelendül a nehézipar, viszonylag lemarad a könnyűipar. A mezőgazdaság hagyományosan fejlett, istállózás, fajtanemesítés, vetésforgók. Folyamszabályozás: új termőterület. Gabona, bor.


19.
1989. október 23, a Köztársaság kikiáltása. A folyamat a volt szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai, balkáni államok hasonló fejleményei közé illeszkedik.
Politikai berendezkedés: egy párt és ideológia hegemóniáját követően pluralizmus, diktatúrából demokráciába (hatalmi ágak elválasztása, független bíróság), egypártrendszerből többpártrendszerbe (választott és működő törvényhozás). Állampolgári alárendeltség helyett az emberi jogok biztosítása. (Szabadságjogok, pl. sajtószabadság; ombudsman.)
Állami (társadalmi) tulajdon túlnyomó szerepére épülő tervgazdaság helyett piacgazdaság, verseny, magántulajdon. Reprivatizáció (pl. földek), privatizáció. Jelentős a nyugati tőke (multinacionális vállalatok) szerepe.
Szovjet megszállás és birodalmi alárendeltségből függetlenség, euro-atlanti integráció (NATO, EU)

20.
A Tanácsköztársaság bukása (1919 augusztus) után, a béketárgyalások közben a kiindulópont: államforma tisztázatlansága, gazdasági problémák (antantblokád, demarkációs vonalak; menekültáradat), közbiztonság hiánya (fehérterror, egy ideig román megszállás), nemzetközi elszigeteltség, katonai kiszolgáltatottság, társadalmi várakozás, elégedetlenség (földigény, munkások szociális problémái).

Politikai konszolidáció:
Antant felügyelettel demokratikus, titkos, nőkre is kiterjedő választások, de a szociáldemokraták részvétele nélkül (tömeges internálások miatt tiltakoznak). FKGP és KNEP győzelme. Az 1920-as kormányzóválasztás és az 1921-es királypuccsok után az államforma kérdése eldől, király nélküli királyság. A választójogi reform (Bethlen István, 1922): rendeletben szűkíti a választók körét, nyílttá teszi vidéken erősen befolyásolható választások, viszont stabil kormánypárti többséget teremt. A rendszer nem demokrácia, de alkotmányos berendezkedés, korlátozott választásokkal, különleges államfői hatalommal. A kormánypárt gyakorlatilag megbuktathatatlan. A rendszerbe integrálják a szociáldemokráciát (B-P paktum; internáltak jó része szabadlábra kerül), de betiltják a kommunista mozgalmat (1921, rendtörvény). A fehérterrort felszámolják. (Teleki Pál majd Bethlen.) Az antiszemita indulatokat a numerus clausussal (1920 XXV. törvény) csökkentik, sok tehetség kényszerül külföldön tanulni. A földigényt egy korlátozott földosztással csökkentik, itt a háborús és ellenforradalmi szerepvállalás is szerepet játszik. A kulturális politika irányítója a korszak második embere, Klebelsberg Kunó, erős állami szerepvállalással, népiskolai programmal, cél a Kárpát-medencei kultúrfölény felmutatása, ezúton a revízió. A szellemi élet csak viszonylagosan, a diktatúrához és a 2. világháború korához képest szabad.
A konszolidációt elősegíti a pengő bevezetése (1927), a külföldi kölcsönök, az ország elszigetelődésének csökkenése (pl. olasz egyezmény).

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.