Könyebb első, nehezebb második rész az idei matekon Érettségi-felvételi
Eduline

Könyebb első, nehezebb második rész az idei matekon

A tanárok szerint könyebb volt a matekérettségi első része mint tavaly, a második viszont valamivel nehezebb. Déltől láthatjátok a feladatlapokat, és egy órától a megoldásokat is itt.

Az írásbeli első részében algebra, egyenletek, valószínűségszámítás és trigonometria is szerepelt - ezt összességében könyebbnek ítélték a matektanárok a 2009-es feladatsornál. Az általunk megkérdezett tanárok szerint több gondolkodtató feladat szerepelt viszont a második részben, amelyek megoldása valamivel nagyobb felkészülést igényelt a tavalyi tesztlapnál. 

A hosszabb, második rész feladatai között több olyan példa is szerepelt, amely vegyítette a témaköröket, emiatt nehezebb is volt megoldani, illetve voltak emellett kifejezetten "beugratós" feladatrészek is. Az egyik legtöbb pontot egy valószínűségszámítási feladat megoldásával lehetett megszerezni, de helyet kapott egy térgeometriai példa is, ami szintén több témakört ölelt fel.

A diákok picit másképp látták, szerintük az első része volt nehezebb az írásbelinek, a második fele pedig nagyjából a tavalyival megegyező színvonalú volt. "85 és 100 közötti pontot várok magamtól"- mondja matematika szakra készülő informátorunk, majd hozzáteszi: "A környezetemből mindenkinek meglesz a kettes, még annak is, aki nagyon nehéznek találta az idei feladatsort. A ketteshez egyébként 20 pontot kell elérni a százból, és nem kell feltétlenül minden feladatnak tökéletesnek lennie, hiszen részpontszámokat is beszámítanak.



eduline

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.