Kiegyensúlyozottnak, sőt évek óta a legjobb feladatsornak tartják a szaktanárok az idei magyar írásbeli érettségi tételeit. A diákok már nem repestek ennyire: ők nehezebbnek érzékelték a feladatokat, ráadásul soknak is találták őket.
"A gyerekek leginkább a szövegértés feladataira panaszkodtak, hiszen sűrű volt a kapott szöveg, és sok volt a hozzá kapcsolódó kérdés is, főleg hatvan percben" - árulta el a szaktanár, majd hozzáfűzte: "ez azonban nem volt meglepő, hiszen az eddigi feladatsorok esetében is az idő volt a legnagyobb ellenfél a mi diákjainknak. A szövegértés feladattípusai egyébként nem különböztek a megszokottól, az észrevételek a vizsgaszituációból következtek." Ebben a részben egy Janus Pannoniushoz kapcsolódó interjút kellett a gyerekeknek értelmezniük. Az szövegalkotási feladatok közül a legnagyobb meglepetést az első, "érvelős" feladat okozta (részlet a Ne Félj! beszélgetések Szabó Magdával c. kötetből), itt ugyanis a feladat elvárta, hogy a vizsgázók irodalmi példákra alapozzák az érvelő fogalmazást. Sokaknak ez vette el a kedvét a feladattól, hiszen az előző évek gyakorlatának megfelelően arra számítottak, hogy irodalmi ismeretanyag alkalmazása nélkül is megírható lesz a fogalmazás.
Az értelmezési feladat volt a legkevésbé meglepő, hiszen a feladat mind témájában, mind formájában a korábbi években megszokottra emlékeztetett. (Gelléri Andor Endrétől a Pármai likőr c. novella) "Mint minden évben, a legkevesebben most is az összehasonlító elemzést választották, ezt az én diákjaim közül például senki sem választotta. Pedig ez a mostani feladat nagyon hasonló volt az irodalomórákon gyakoroltakhoz, nem volt benne semmi rendkívüli. Ez az összehasonlító elemzés végre olyan volt, amit valóban jó színvonalon tud teljesíteni egy középiskolás diák. Ráadául Karinthy népszerű a gyerekek körében.."
Javítókulcsok
"Az írásbelik javításával kapcsolatosan azt kell tudni, hogy a szövegértési feladatok szóbajöhető megoldásait igen szigorúan szabályozzák a feladatkészítők, itt tehát szűk a tanárok mozgástere." Szemben a szövegalkotás javításával, ahol a megadott kategóriákon belül (tartalmi minőség, szerkezet, nyelvi minőség) nagyobb mozgástere van a javító tanárnak. Ezért sokat számít, hogy a dolgozatokat szigorúbb, vagy éppen egy "vajszívű" tanár javítja. A szövegértésre egyébként maximálisan 40, míg a szövegalkotásra 60 pont adható.
Kanaki Anna
eduline