Bekerülni azokra a szakokra, ahol legnagyobb a túljelentkezés, komoly teljesítmény. De felmerül a kérdés, mit is nyerünk mindezzel. Részesei leszünk a divat diktálta trendeknek, jól csengő szakmát szerzünk, de tényleg ez jelenti az utat a siker felé? Vagy a menedzsment, a gazdaság és más jól csengő kifejezések áldozataivá válunk? A top tíz szak elvégzésével ugyanis még korántsem jár együtt a luxusautó vagy a balatoni villa, viszont jó eséllyel találhatjuk szembe magunkat a munkaerőpiaci túlkínálattal...

Mitől lesz népszerű egy szakma?
A felsőoktatásnak, mint az egész oktatási rendszernek is, az a célja, hogy az ország gazdaságának fejlődése érdekében biztosítsa a szükséges mennyiségű és képzettségű emberi erőforrást. Éppen ezért, az oktatáspolitika alapvető feladata, hogy kontrollt gyakoroljon a rendszer felett, és azokat a területeket népszerűsítse, amelyeken hiány mutatkozik. Végső esetben ezt megteheti az egyes szakokon induló államilag támogatott helyek keretszámának módosításával is. Az aktuális tervek szerint is ezzel próbálják meggyőzni a pályaválasztókat, hogy a szükséges területen tanuljanak tovább. Ez az oka az oktatási tárca júniusban nyilvánosságra hozott döntésének is, melynek értelmében jövőre nő a műszaki és természettudományi szakokon államilag finanszírozott helyek száma, míg a társadalomtudományi területeken csökken. Tehát, a szakok népszerűségének egyik mozgatórúgójaként mindenképp az anyagi feltételeken keresztül megjelenő kormányzati szándékot azonosíthatjuk.

A másik, talán még fontosabb tényező: a kollektív tudat, magyarul a divat. Talán ez az, ami a leginkább meghatározza, milyen jövőképet alkotnak maguknak a fiatalok. Azt a kulturális közeget pedig, amibe a döntéseink viszonyítási alapra találnak, ma elsősorban a média határozza meg. Vagyis, hogy mit látunk, hallunk, olvasunk arról, mit jelent az ÉLET így csupa nagybetűvel. Sokak fantáziáját megmozgatja a sportkocsival furikázó hanyagul elegáns befektető képe a magazinokban, vagy az esküdteket szájtátva hagyó briliáns szófordulatokat használó ügyvéd a moziban - pedig nálunk nincsenek is esküdtek. Persze, ezek nem minden esetben maradnak meg álomnak, de kérdéses, hogy a diákok valóban a megfelelő úton indulnak-e el, az pedig biztos, hogy törvényszerűen nem érhet célba mindenki.

A felsőoktatási intézmények fennmaradása is azon áll, hány tanulót tudnak meggyőzni arról, tanuljon náluk. Nem is feltétlenül gondolunk bele, de az egyetemek PR tevékenysége is meghatározó, amikor a divatszakmák kialakulásának „miértjeit” vesszük számba. Az esetek jelentős részében a tudatos marketing munkájuknak köszönhető, milyen képzéseket indítanak, és miként nevezik el azokat. Jó példa erre egy ismert fővárosi főiskola, ahol a műszaki menedzser szakon belül a szakirányokat villamosmérnök, gépészmérnök, könnyűipari mérnök megnevezésről a tananyag érdemi változtatása nélkül  marketingre, projekt menedzsmentre és vállalatirányításra keresztelték át, megsokszorozva ezzel a jelentkezők számát, és az addigi minimális arányról negyven százalékra növelve a női felvételizők hányadát.

Mennyit kereshetünk a top szakokkal? Gazdasági, pénzügyi területek: Pályakezdőként bruttó 250 ezer forint körül mozog a kezdő fizetés az ide vonatkozó szakmákban, azonban sikeres szakemberként, körülbelül tíz éves szakmai tapasztalattal ez az összeg már az 5-600 ezer forintot is elérheti. Gazdasági és menedzsment vagy pénzügyi és számviteli végzettséggel az elhelyezkedés nem feltétlen problémás, viszont az igazán jó pozíciók megszerzése, már korántsem ilyen egyszerű. Jogász: A végzős diákok elmondása alapján komoly nehézséggel küzdenek az elhelyezkedéskor, sokan választják a tanácsadó területet. A szakmában munkát vállalók kezdeti fizetése a 250 ezer forintot eléri, ami meg is duplázódik néhány éves tapasztalat után. Mérnökök: A villamos- és gépészmérnöki területek nem alaptalanul népszerűek, hiszen túlkereslet van a piacon. A kereseti lehetőségek nettó 150-250 ezer forint között mozognak pályakezdőként, a jó szakemberek fizetése azonban 400 ezer forint körül mozog. Informatika: Akárcsak a mérnökök esetében, az informatikus szakma is tárt karokkal várja a jól képzett szakembereket. Reális fizetésük nettó 250-300 ezer forint, viszont pályakezdőként ennél jóval kevesebbet, megbecsült szakemberként pedig a dupláját is keresheti valaki. Marketing és média: A területen dolgozók 300-350 ezer forintos bruttó fizetésről számolnak be, a végzettséggel igazán jó munkahelyen elhelyezkedni nem egyszerű. Turizmus és idegenforgalom: Szakértők megítélése alapján komoly túljelentkezés tapasztalható, az átlagbérek 200-250 ezer forint között mozognak.

Mit érünk a top szakmákkal?
Miután a legmagasabb ponthatárokkal sikerült bejutnunk a legnépszerűbb szakok egyikére, méltán várhatnánk, hogy a továbbiakban minden sínen menjen. Azonban korántsem biztos, hogy azzal a szakmával fogunk a legkönnyebben boldogulni, amiben a legtöbb kortársunk dolgozni szeretne. Sőt! Bármiről legyen is szó, az igazi értéket mindig az jelenti, amiből kevés van. Vagyis, valószínűleg abban az esetben lehetünk a leginkább keresettek, ha olyan területet választunk, ahol a munkaerőpiaci igényekhez képest kevesen végeznek.

A főiskolás közgazdász képzés például jelenleg hasonló szerepet tölt be, mint néhány éve a bőlcsész: akinek nincs jobb ötlete, az oda jelentkezik. Ennélfogva, ilyen végzettséggel ma már meglehetősen nehéz szakmába vágó, jól fizető állást találni. Ez a tény azonban csak késve kerül be a kollektív tudatba, ahol a közgazdász még ma is jól fizető szakma hírében áll, ellentétben a gépésszel, akik a köztudat szerint nehezen helyezkednek el, hiszen a rendszerváltás után a legtöbb gépgyár bezárta kapuit. A valóságban egy főiskolát végzett gépész fizetése a kétszeresét is elérheti a közgazdászénak.

Visszatérve a kormányzati szabályozás kédéséhez, számos kritika érte az Oktatási Minisztériumot, amiért beavatkozva a munkaerőpiaci folyamatokba drasztikus lépésekkel szeretné biztosítani a megfelelő számú természettudományos és mérnöki szakokon végzett munkaerőt a gazdaság számára. Sokan kérdőjelezik meg az intézkedés hatékonyságát, amely nem a tájékoztatásra és a stabil egzisztenciális feltételek megteremtésére helyezi a hangsúlyt. A népszerű szakok államilag támogatott helyeinek csökkentése ugyanis várhatóan tovább növeli ezek nimbuszát, míg a mérnöki hivatásét relative tovább csökkenti.

Mitől lehetünk sikeresek?
A valóságban túlságosan nagy összefüggést feltételezünk a szakmák és a fizetések között. Pedig valójában majdhogynem mindegy, milyen szakon tanul az ember, hiszen a siker nem kimondottan ezen múlik. Minden évben több ezren végeznek a top szakokon, és ennél sokkal kevesebben mennek nyugdíjba az adott területekről. Fontos, hogy az egyetemen tanultakat minél alaposabban magáévá tegye a hallgató, de gyakorlatilag sehol nem számít, hogy hármas vagy négyes lett a matematika szigorlata. A hazai egyetemi képzésekben leginkább alapozó elméleti tudást kapnak a tanulók, mely természetsen nem jelenti azt, hogy mindent tudni fognak az adott szakmáról.

Sikeres pályakezdő az lehet, aki a törzsanyagon túl is hajlandó tanulni, és olyan ismeretekre - legfőképp gyakorlatra – tesz szert, amivel az évfolyamtársai közül kiemelkedhet. Összefoglalva elmondható, hogy azért mert elvégzi valaki a top szakok valamelyikét, még egyáltalán nem biztos, hogy lesz állása, de kétségbeesésre sincs ok, hiszen a jó szakemberek számára - bármilyen papírral rendelkezzenek is, mindig nyitott a munkaerőpiac. 


Eduline.hu