Melyek a legnépszerűbb szakok és vajon mire használhatók? Hány közgazdászt, marketingest, jogászt, informatikust vagy mérnököt keresnek ma Magyarországon a cégek? Értékesek leszünk-e majd az álláspiacon friss diplomával a zsebünkben? Tehetünk-e valamit azért, hogy növeljük saját versenyképességünket a több tízezer, pár év múlva velünk együtt végző többi pályakezdővel szemben? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat szakértők segítségével.

Jelentkezők száma a top szakokra

Az idei évben a legnépszerűbb szakok és a jelentkezők száma az államilag finanszírozott nappali tagozatos képzésekre a következőképpen alakult:

- gazdálkodási és menedzsment: kb. 6 000 ember jelentkezett

- turizmus és vendéglátás: 5 000 jelentkező

- jogász: 3 600 jelentkező

- kommunikáció és médiatudomány:  3 200 jelentkező

- kereskedelem és marketing: 3 100 jelentkező

- mérnök informatikus: 3 000 jelentkező

- pénzügy és számvitel: 2 900 jelentkező

- gépészmérnöki: 2 500 jelentkező

- villamosmérnöki: 2 000 jelentkező

- andragógia: 1 800 jelentkező


Kiket keresnek a cégek az állásportál szerint?

A cégek álláskínálatához végignéztük a HVG Online Jobline.hu állásportálján szereplő ajánlatokat aszerint, hogy a fent felsorolt top szakmák birtokában ki tud ma könnyen elhelyezkedni. Az értékeléshez bevezettünk egy viszonylag objektív mutatószámot, az egy jelentkezőre eső Jobline állásajánlat indexet: a jelentkezők számát osztottuk az elérhető állásajánlatok számával.
Az eredmény a következő volt:

- gazdálkodási és menedzsment: külön ilyen kategória nem szerepel a Jobline adatbázisában. Az általános menedzsment/felsővezetés kategóriában összesen 24 hirdetés található. Így a mostani 6 000 jelentkezőre 24 állás jut. Az állásajánlat index ebben a kategóriában 0,004.

- turizmus és vendéglátás: ehhez a szakhoz már tartozott saját kereső kategória, amiben összesen 20 állásajánlat volt. Az index ismét 0,004 volt.

- jogász: 20 állásajánlatot találtunk hozzá, az index 0,0056 volt.

- kommunikáció és médiatudomány:  ezzel a kategóriával gondban voltunk, mivel a média/újságírás kategóriában nem volt hirdetés, a PR/marketing kommunikáció kategóriában pedig 2-3 olyan hirdetés volt, amiben valóban PR-ost kerestek. Ezért erre a kategóriára nem állítottuk fel az indexet. 

- kereskedelem és marketing: itt két releváns kategória is volt a Jobline-on: külön a marketing/termékmenedzsment és külön az értékesítés. A kettőben együtt 82+384, vagyis 0,15 volt az indexünk.

- mérnök informatikus: a Jobline IT/informatika kategóriájában 648 friss hirdetés szerepelt, így a 3 000 jelentkezőnél az index 0,22 lett. Ez lett a legmagasabb érték, így a gyors felmérés alapján ezen a területen a legkönnyebb ma elhelyezkedni.

- pénzügy és számvitel: 569 hirdetést találtunk a Jobline vonatkozó kategóriájában, így az index 0,2 volt. Ez lett a második legmagasabb érték, tehát pézügyesként és könyvelőként szintén viszonylag könnyű elhelyezkedni.

- gépészmérnöki: a két mérnöki kategóriát kénytelenek voltunk összevonni, hiszen a Jobline-on - csakúgy, mint más állásportálokon a műszaki/mérnöki kategóriát egyben kezelik, mivel az itt hirdető cégek zöme nem köti ki, hogy pontosan milyen műszaki diploma kell a jelentkezőnek. A 822 hirdetésre így 2500 + 2000 felvételiző jutott, az index tehát 0,18 lett.

- andragógia: nem találtunk olyan hirdetést sem a Jobline-on, sem más site-okon, ahol kifejezetten andragógia diplomát kért volna bármilyen hirdető cég.

És mit mond a fejvadász?

Sárkány Anitával beszélgettünk, aki egy budapesti székhelyű fejvadász cég tulajdonosa. Megkérdeztük, mit gondol arról, hogy pont ezek lettek idén a legnépszerűbb szakok és mi a javaslata azoknak, akik most kezdik meg ezek valamelyikén főiskolai/egyetemi éveiket.

"Az eredmény számunkra csak részint szolgált új információval. Nem csodálkoztunk azon, hogy a gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, valamint a  mérnök informatikus vagy a gépész- és villamosmérnöki szakok az első tíz helyezett között találhatók. Az értékesítés-marketing és a kommunikáció-médiatudomány szakok sikere úgyszintén nem volt meglepő. Ezek régóta nagy népszerűségnek örvendenek az álláspiacon, ám a kereslet irántuk viszonylag alacsony. Korábban valóban kuriózumnak számított reklámügynökségnél dolgozni, s megfelelő anyagi kompenzációval járt, de manapság csökkent a presztizse.

A vendéglátásban és idegenforgalomban hazánkban nincs olyan perspektíva, mint amilyen elképzelés a pályakezdők fejében él. Kikerülvén diplomával, nyelvvizsgákkal a felsőoktatási intézményből, végig kell járni a szamárlétrát az alacsonyabb pozíciókból indulva. Mint mindenhol itt is a kapcsolati tőke az, ami elsődleges lehet az indulásnál, így előfordulhatnak kivételek. Alapvetően azonban azt mondhatjuk, szükség van a kezdeti gyakorlati ismerethez ahhoz, hogy később feljebb lépve a ranglétrán a szakember megfelelő döntéseket tudjon hozni, és átlássa a teljes munkafolyamatot. Előnyt azok élvezhetnek, akik több idegennyelvet beszélnek kiemelkedően jó szinten, előttük több lehetőség áll nyitva a munkaerőpiacon, mind hazánkban mind külföldön.

Az andragógia szak népszerűsége meglepetésként ért bennünket. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy önmagában a felnőttoktatás módszertanának elsajátítása egy társ szak nélkül nem fogja elősegíteni a pályakezdő elhelyezkedését. Kétségtelen, hogy van létjogosultsága, hiszen egy szakember ma már nem engedheti meg magának, hogy megálljon az első egy-két diplománál, a long life learning szellemében tovább kell képeznie magát, hogy ismeretei mindig napra készek legyenek, s megfelelően alkalmazkodni tudjon a folyamatosan változó munkaerőpiachoz.

A jogászok esetében a munkaerőpiac erősen telített, így ők is akkor tudnak piacképesebbek lenni, ha mellé társszakot választanak, vagy specializálódnak valamilyen szakterületre. Tovább nehezíti helyzetüket az, hogy végzés után még számos szakvizsga és szakmai gyakorlat áll még előttük.

Melyik a legnépszerűbb és egyben legkeresettebb szakma?

"Alap igazság, hogy míg a diplomásokból túlképzés van, addig a középfokú végzettséggel rendelkező szakemberekből hiány.  Nincs meg a megfelelő utánpótlás néhány alapvető szakma esetében, pl. villanyszerelő, gáz- és vízvezetékszerelő, festő-mázoló, kőműves, hentes, pék, gépkezelő stb.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a pénzügyi, műszaki, informatikai területen végzett pályakezdők aktív angol nyelvtudással viszonylag nagy biztonsággal mozoghatnak a munkaerőpiacon kevés szakmai tapasztalattal, kezdő fizetésük magasabb lehet. Mindenképpen érdemes körültekintően választani az első munkahely esetében, ugyanis a cég profilja, valamint a betöltött pozíció alapvetően meghatározhatják a későbbi szakmai fejlődés útját.

A most felsőoktatási intézménybe került hallgatóknak csak azt javasolhatjuk, hogy az előttük álló évek alatt igyekezzenek minél több szakmai tapasztalatra szert tenni a kötelezőn túl is, illetve törekedjenek minél több idegen nyelv minél magasabb szintű elsajátítására. Ezzel növelhetik esélyeiket a munkaerő piacon tapasztalható versenyhelyzetben."


Reméljük, cikkünkkel segítettünk azoknak, akik pótfelvételire készülnek.

Eduline.hu