Tippek - mit tegyél, ha nem vettek fel?
A csütörtökön kihirdetett ponthatárok alapján, a jelentkezett és felvételt nyert pályázók arányának tekintetében új rekord született . Idén nagyobb esélye volt a tanulóknak bekerülni egy felsőoktatási intézménybe, mint az elmúlt években bármikor. Mindez azonban csak statisztikai adat, több ezer hoppon maradt jelentkező számára a legkevésbé sem jelent vigaszt. Sőt. Miből meríthetnek erőt azok, akik nem jártak sikerrel? Összeállításunk nekik próbál segíteni.
A felvételi eljárás értelmében a jelentkezett 96 930 pályázóból 80 924 kezdheti meg tanulmányait szeptembertől. A két szám különbségét alkotó tizenhatezer felvételiző az, aki idén elmondhatja magáról: „pórul járt”. Akár baráti társaságban, akár a televízió vagy rádió előtt ülve, esetleg az interneteten böngészve, netán a mobiltelefont szorongatva értesültek az eredményről, egészen biztosan csalódottak. Ők most vagy az új rendszert okolják, vagy saját magukat, amiért nem küzdöttek teljes erővel. Egy biztos, mélységes apátiába süllyedni a legkevésbé sem érdemes. Bár a kudarc kézzel foghatónak tűnik, több okból sem kell elkeseredni. Egyrészt, a felvételi időszaknak még nincs vége, és a várhatóan tízezernyi pótfelvételi hely meghirdetése után már csak körülbelül négyezren maradnak egyetem nélkül. Vagyis, a jelenleg orrukat lógató fiatalok kétharamada napokon belül új esélyt kap. Másrészt, az egy év kényszerpályát hasznosan is el lehet tölteni, és ezzel a stratégiával akár még jobban is járhat a felvételiző.
Fellebbezés
Az esetek legnagyobb részében nem érdemes fellebbezésre adnunk fejünket, hiszen csak felesleges időpazarlás az ügyintézés, és az ügy kimenetele csak kivételes esetekben lehet kedvező a hallgatóra nézve. Akkor javasolt a jogorvoslati eljárás lehetőségével élni, ha egész biztosak vagyunk abban, hogy rosszul határozták meg pontjainkat, és ez döntően befolyásolta az eredményt. Fellebbezni a minden jelentkező számára kipostázott ún. besorolási döntés (ebben tüntetik fel, ki milyen szakokra és intézményekbe pályázott, hova nyert/nem nyert felvételt) kézhezvételétől számított 15 napon belül, legkésőbb augusztus 15-ig lehet. A kérelmet a pontos jogcím megjelölésével az oktatási miniszterhez kell címezni, azt elbírálni az Oktatási Hivatal fogja. A kérelem formanyomtatványa elérhető ezen a weboldalon.
Pótfelvételi - melyik intézménybe érdemes jelentkezni?
A héten megjelent eredmények, még nem jelentik az idei felvételi végét, hiszen csak most kezdődik a nyári pótfelvételi időszak! Sokan gondolják, hogy a pótfelvételinek nincs sok értelme, mivel a normális szakok már mind beteltek, és amúgy is csak a kiváltságosoknak van már módjuk ilyenkor bekerülni. Azonban nem ez a helyes megközelítés. Célszerű egy kicsit átgondolni, miért is akarunk mindenáron a Corvinus vagy a Műszaki Egyetemre bekerülni? Számos más egyetemen és főiskolán is indítják ugyanazokat a szakokat, egyáltalán nem biztos, hogy alacsonyabb színvonalon, viszont jóval kisebb költségek mellett. A rossz beidegződés abban gyökerezik, hogy a továbbtanulni vágyók azt gondolják, az egyetemük neve a leginkább meghatározó az elhelyezkedés során. Ezzel szemben a munkaerőpiaci tendenciák azt mutatják, hogy sokkal többet nyom a latban a gyakorlati ismeretek birtoklása, és az számít igazán, mivel töltötte szabadidejét a tanuló a kötelező vizsgákra készülés mellett. Ebből a szempontból vizsgálva a dolgot már nem biztos, hogy jobban megéri fővárosi intézményben tanulni, mint vidéken - vagy éppen egyetemen, mint főiskolán.
Abban az esetben, ha az adott szakon már semelyik egyetem/főiskola nem kínál felvételi lehetőséget, esetleg anyagi vagy egyéb megfontolásból nem választható az, akkor hasznos lehet megnézni más szakterületeket is. Nagyon sokan vannak, akik felvételükkor elkeseredettek, mert csak arra a szakra nyertek felvételt, amit végszükség esetére írtak be. Pár év múlva viszont már úgy gondolják, ez volt a lehető legjobb dolog, ami velük történhetett. Ha valaki nem szeretné, hogy kárba menjen egy éve, ajánlott elkezdeni egy másik szakon a tanulmányokat, és egy év múlva, biztosabb háttérrel, már hallgatóként lehet újra jelentkezni.
A pótfelvételi eljárás
A pótfelvételi, vagy új nevén nyári felvételi keretében csak az pályázhat, aki sehova nem nyert felvételt, illetve az, aki egyáltalán nem is jelentkezett. A pótfelvételi rendszerben csak egy intézményt és egy szakot jelölhetnek meg a pályázók. Az eljárás menetében annyi a változás, hogy a külön erre a célra „pótfelvételi” nyomattal ellátott jelentkezési laphoz (nincs e-felvételi) közvetlenül a felsőoktatási intézményben lehet hozzájutni, és oda is kell azt benyújtani. Természetesen valamennyi dokumentumot ismét csatolni kell, ami a pontszámainkat, előnyben részesítés feltételeit, stb. igazolja. Az eljárás díja 5000 Ft.
A pótfelvételi lap beadásának határideje: 2008. augusztus 13., az intézmények által kínált lehetőségek listája, pedig letölthető innen.
Mit tegyünk, ha így sem vesznek fel?
Aki úgy dönt, hogy mégsem jelentkezik újra, vagy rosszabb esetben sikertelen lesz a második próbálkozása is, egyáltalán nem biztos, hogy sokkal rosszabbul járt, mintha elkezdené felsőfokú tanulmányait. A következő éves felvételiig, több olyan dolgot tehetünk meg viszonylagos szabadságunknak köszönhetően, amire az óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, munka, nyugdíj mókuskerékben egyáltalán nem biztos, hogy tudnánk időt szakítani. Arról nem is beszélve, hogy számos körülmény alakulhat kedvezőbben. Elég ha csak arra a hallgatóra gondolunk, aki költségtérítéses képzésre nem nyert felvételt, majd egy évvel később ugyanazon a szakon újonnan induló állami finanszírozású képzési formába bekerült. Ugyanígy számos más körülmény is változhat pozitív irányba. Néhány tipp következik.
Nyelvtanulás itthon vagy külföldön
Az egy éves halasztás tökéletes alkalmat kínál, hogy nyelvi ismereteinket tovább bővítsük. Ha még nem tettük meg, nyelvvizsgázhatunk, de akár egy teljesen új nyelvet is megtanulhatunk. Ezáltal a következő felvételi alkalmával több pontot vihetünk, de talán ennél is fontosabb, hogy jó nyelvismerettel kezdhetjük meg tanulmányainkat. Az egyetemek/főiskolák elvégzéséhez már elvárás egy komoly szintű nyelvtudás. Minimum egy középfokú nyelvvizsgával, de egyre inkább kettő, szakmaival bővített vagy felsőfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznünk, ha diplomát szeretnénk. Számos hallgató esik abba a hibába, hogy azt gondolja, a három-öt éves képzés alatt majd megszerzi a szükséges nyelvtudást, de a valóság az, hogy a tanulmányok és a diákélet mellett ez nem olyan egyszerű. Nyelvvizsga hiányában pedig hiába államvizsgázik majd le, nem kapja meg a diplomáját. Ez természetesen gátolja majd az elhelyezkedésben, és arról se feledkezzünk meg, hogy munka mellett sem lesz sokkal egyszerűbb letenni a nyelvvizsgákat. Aki megteheti, elmehet fél vagy egy éves külföldi gyakorlatra, vállalhat más országban munkát, ezáltal sokkal szélesebb látókörrel, nyelvtudással, és akár spórolt pénzzel vághat majd neki az egyetemnek egy év múlva.
Szakképesítés, tanfolyamok
Felsőfokú tanulmányaink megkezdésére várva célszerű lehet elvégezni valamilyen egy éves, államilag elismert képzést, vagy más szaktanfolyamot. Szerezhetünk egy szakmát, amiben akár az egyetem mellett is dolgozhatunk. Ha olyan képzést választunk, ami egybevág leendő tanulmányainkkal, akkor olyan tudást halmozhatunk fel, ami nagyban megkönnyíti az egyetemi boldogulást, megismerhetjük a területet, akár arra is rájöhetünk, hogy ez nem is nekünk való. Arról nem is beszélve, hogy ezért is többletpontot vagy akár közvetlen felvételt kaphatunk.
Az említett példák mellett még számos hasznos dologgal tölthetjük el a várakozásra szánt időt, például önmagában már az is elegendő, ha a jövőbeni tanulmányok finanszírozásához szükséges anyagiak egy részét megkeressük. Bármit is tegyünk a felsoroltak közül, ha komolyan vesszük, és megértjük ezek fontosságát, garantált, hogy sikeresebbek lehetünk mind a tanulmányaink, mind pedig a későbbiek során, mintha azonnal felvételt nyertünk volna. Gondoljunk arra, hogy sokan sikeres felvételivel a kezükben is halasztással kezdik az egyetemet. Lehet ez egy stratégia is.
